Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tä, te, ti U    'ez'  de 'dieser'  en 'this '



    UEW № 1034 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn tämä 'dieser'
     tähän 'hierher, her'
     tässä 'hier, hierbei'
     
    észt tema 'er, sie, es'
    regtemä 'er, sie, es'
     
    számi/lappLtat ~ tah 'der die, das; dieser, -e,-es; er, sie, es'
    Ltiehki 'hierher'
    L?tāt ~ tāh 'dieser, -e, -es, der (die, das) hier'
    Ndât 'this (here)'
    Ndei'kĕ ~ deikĕ ~ dei'kâ 'hierher'
    Ndie 'there (nearer the person addressed than than the speaker)'
    Ndiet 'that (nearer the person addressed than the speaker or that which the person addressed is looking at or thinking about)'
    N? 'here (nearer to the speaker than to the person addressed)'
    N?dāt (dā-) 'this (here)'
    Nottѳht 'der, jener'Kuollan:591
    Not?taht 'dieser'Kuollan:590:571
    Atѳt 'der, jener'Kuollan:591
    A?tāt 'dieser'Kuollan:590:571
    A?tat 'dieser'Kuollan:590:571
    Kldtѳtt 'der, jener'Kuollan:591
    Kld?tātt 'dieser'Kuollan:590:571
    Ttaǫtte 'der, jener'Kuollan:591
    Titte 'dieser'Kuollan:590:571
     
    mordvinEt́e 'dieser'
    Et́ese 'hier'
    Et́ija 'hier (vorüber)'
    Et́eke 'eben dieser'
    Et́et́e 'eben dieser'
    Et́esa 'hier'
    Mt́ä 'dieser'
    Mt́asa 'hier'
    Mt́ijä 'hier (vorüber)'
    Mt́akă 'eben dieser'
    Mt́it́ä 'eben dieser'
     
    mari/cseremiszKBti 'dieser'
    KBte: tewe 'sich hier!, eben'
    KBteŋγe 'auf diese Weise'
    KBtiδə 'dieser'
    Utə̑ 'dieser'
    Ute: tewe 'sich hier!, eben'
    Utiδe 'dieser'
    Btə̑ 'dieser'
    Btə̑δe 'dieser'
     
    udmurt/votjákSta 'dieser, -e, es'
    Stolon 'gestern'
    Jtolon 'gestern'Wichm [wotj]
    Kta 'dieser, -e, es'
    Ktolon 'gestern'
    Gta 'dieser, -e, es'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénLutaja 'dieser'
    Lute̮: te̮lun 'вчера'
    Ste̮n 'neulich, ungläst'
    Ste̮n-lun 'gestern'
    Sta 'dieser'
    Staje̮ 'dieser'
    Ste̮: te̮-rit 'gestern'
    Pta-vun 'heute'vun 'Tag'
    Pte̮n 'gestern'
    POta 'dieser'
    POtȯn 'gestern'
     
    hanti/osztják ?ta: ta wuji 'da, nimm'< manysi/vogulSteinitz, OVd:1:73
    Vtim 'dieser'Ostjakisches:999
    Vtĕγ 'hierher'
    Vtĕt 'hier'
    Vjtemi 'dieser'
    DNtȧ̆m 'dieser'
    DNtĕtə 'hier'
    DNti: ti χoj 'jener Mann dort'Ostjakisches:967,968,1030
    DNtit: mĕtoj(ə) tit 'was ist dies?'
    Čtĕγ 'hierher'
    Otȧmi 'dieser'
    Oti 'hierher'
    Otij 'hierher'
    N 'dieser'OH:2:361
     
    manysi/vogulTJti 'dieser'WV:48,50,56
    TJtiγ 'hierher'
    TJtit́ 'hier'
    TJ 'jener, der'MSFOu: 127:177,170 (Kannisto, mitg. Liimola)
    TJtüw 'dorthin, dahin'MSFOu: 127:177 (Kannisto, mitg. Liimola)
    KUti 'dieser'WV:48,50,56
    KUtiγ 'hierher'
    KUtit 'hier'
    Pt́i 'dieser'WV:48,50,56
    Pt́iγ 'hierher'
    Pt́it́ 'hier'
    P 'jener, der'
    LM 'az; jener'VNyj:111
    Soti 'dieser'WV:48,50,56
    Sotiγ 'hierher'
    Sotit 'hier'
    Sota 'jener, der'FUF:28:51
     
    magyar té-: tétova 'unstet, unsicher, schwankend, unschlüssig'
     téltúl 'von hier und dort'
     tëgnap 'gestern'nap 'Tag'
    Alttege 'unlängst, neulich, gestern'
    Alttéstova 'hin und her'???
     
    nyenyecOt́ikī 'dort, der, dieser da'Juraksamojedisches:511
    Ot́amʔ 'dieser, sieh dieser, sieh hier'Juraksamojedisches:500,501
    Ot́ahāʔ 'dorthin'
    Ot́ahana 'dort, da'
    Ot́eχe 'jener dort'Juraksamojedisches:504
    Ot́eńāna 'gestern'
    Ot́ej 'gestrig'
    Ot́ikī 'dieser da'Castrén, Wörterverz
     
    enyec tike 'тот (о котором шла речь)'Prok, SelkGr:85
     t́ikeddo 'dorthin'
     t́ikohone 'dort'
     tiada 'nun'
     t́eʔ 'gestern'
     t́iŋďi 'nun'
     
    nganaszan temenaŋ 'nun'
     
    szölkupTatii 'hierher'
    Tatii 'jetzt, sofort'
    Tatina 'jener, das, dieser'Erd
    N 'jetzt, sofort'
    Nti 'jetzt, sofort'
    Nt́e ćêl 'gestern'ćêl 'Tag'
    Ntii 'hierher'
    N 'jetzt, sofort'
    Ketii 'hierher'
     
    kamassz tije 'gleich, sofort'
     tijin 'gleich, sofort'
     tēji 'gleich, sofort'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir tiŋ 'ez', altaji *te ~ *ti : török tigi 'az ott', mongol tere 'az' > mandzsu tere 'az'; mandzsu-tunguz *te : tunguz tēli , nanáj tēli 'akkor', *ta: tunguz tar(i) , even tarɑ̄k , indoeurópai: óind tát , görög τó 'ez, az'.

    finn , osztják mi stb., nganaszan m (< U *), lapp t, mordvin ťe, ťä, cseremisz δə, δe (< U *), mordvin ke, ka, nyenyec χ és enyec k (< U *) képző. A magyar é (té-) elemben latívuszrag rejlik. A magyar tege, tegnap alakok g hangja névmásképző (< U *ŋkɜ). A tege szóvégi eleme latívuszrag. A rokon nyelvek névmási határozószói részben ősi ragokat őriztek meg, részben pedig a paradigmatikus ragozásból ismert toldalékokat vették fel.

    A vogul szóeleji ť a rákövetkező palatális magánhangzó (i) hatásával függ össze.

    A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli (vagy finnugor) előzményre: 1. *ä: finn, lapp die, ? dɑ̄, mordvin, cseremisz ti (az O-nyelvjárásokban szórványosan ə̑), votják, zürjén ta (votják to-, zürjén t < őspermi *); 2. *i vagy *e: lapp dât; 3. *e: észt; 4. az ősosztjákra *ä ~ *i magánhangzó-váltakozás következtethető ki; az osztják *e, *ə szabálytalan; a vogulban ősvogul *ĭ és *ü̆ hangokkal kell számolni. A szamojéd névmások első szótagbeli magánhangzóinak egymáshoz való viszonya nem tisztázott. A vokalizmusban mutatkozó tarkaság — ami a névmások esetében nem ritka — alapnyelvi is lehet (vö. *mȣ̈ 'mi' U, *tȣ̈ 'ti' U). — A tőbeli magánhangzó-képviselet szabálytalansága még nem ok arra, hogy az uráli (vagy finnugor) alapnyelvben olyan t + palatális magánhangzójú mutató névmásokkal számoljunk, amelyek eltérő eredetűek lennének.

    Az obi-ugor és szamojéd névmások távolra mutatnak: vogul TJ 'az', osztják , ti 'az', nyenyec ťikī 'az'. A legvalószínűbb, hogy ez a funkció későbbi változás eredménye.

    A lapp dɑ̄, dɑ̄t névmásokhoz lásd még *ta 'ez (itt)' FU, ? U.

    A finn taa 'ez itt' névmás (Ojansuu: AUFA 1/3: 79; Collinder, JukUr. 71) hangtani okok miatt nem tartoznik ide (lásd *ta 'ez (itt)' FU, ? U).

    A szölkup tap, tam, ta 'ez' névmás (Lehtisalo: MSFOu. 56: 100) eredeti velaritása miatt nem tartozik ide (lásd *to 'az' U und *ta 'ez (itt)' FU, ? U).



    Bibliográfia
    • Lakó: ALH 1: 355 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Ojansuu: AUFA 1/3: 78 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
    • Balázs: CSIFU 1: 42 = Congressus Secundus Internationalis Fenno-Ugristarum (1965). Helsinki 1968.
    • Révai: ElGr 435 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Lehtisalo: FUF 21: 29 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 173, 245 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Collinder: IUrSprg 56 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • E.Itkonen: LpChr 94 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Juhász: MNy 33: 312 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Hunfalvy: MNyszet 3: 300, 4: 82-3 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Rédei: MSFOu 150: 314 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Bergsland: MSFOu 98: 27-35 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUsz 805 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Lakó: NyIOK 1: 213 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Halász: NyK 23: 269 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • K.Sal : NyK 77: 103
    • K.Sal : NytudÉrt 89: 274 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • Vértes: OstjPron 218 = Vértes, Edith, Die ostjakischen Pronomina. Budapest 1967.
    • Räsänen: StudOr 15: 14 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Uotila: SyrjChr 157 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: TscherGr 20 = Castrén, M. Alexander, Elementa grammatices tscheremissae. Kuopio 1845.
    • Bouda: UJb 20: 82 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Raun: UJb 24: 133 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Angere: UrJukFr 69 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
    • Castrén: Versuch 47 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Anderson: Wandl 122 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).