Uralonet

tȣ̈ U 'ti' de 'ihr' en 'you (pl) '

UEW № 1084 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: névmások

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		te 'ihr'	Gen. teidän

észt		te 'ihr'
		teie 'ihr'

számi/lapp	Wfs	diị̑jε` 'ihr'		2644
	N	dī 'ihr'
	Not	tij 'ihr'		614
	A	tij 'ihr'		614
	Kld	tij 'ihr'		614
	T	tij 'ihr'		614
	K	tij 'ihr'

mordvin	E	tiń 'ihr'
	E	t́iń 'ihr'
	M	t́iń 'ihr'

mari/cseremisz	KB	tä 'ihr'
	U	te 'ihr'
	B	te 'ihr'

udmurt/votják	S	ti 'ihr'
	MU	ti 'ihr'		Wichm [wotj]
	G	ti 'ihr'		Wichm [wotj]

komi/zürjén	S	ti 'ihr'
	P	tije̮ 'ihr'
	PO	ti ''
	PO	ti : ti o·rdɵn 'у вас'

hanti/osztják	V	-təγ 'у вас'		MSFOu: 128:17,18,125,337
	DN	-tə 'у вас'		MSFOu: 128:17,18,125,337
	O	-ti 'у вас'		MSFOu: 128:17,18,125,337

magyar		ti 'ihr'
	reg	tí 'ihr'
	reg	tü 'ihr'
	reg	tű 'ihr'
	reg	tik 'ihr'
	reg	tyik 'ihr'
	reg	têk 'ihr'
	reg	tek 'ihr'
	Alt	tin magatok 'ihr selbst'
	ÚESz.	ti
	ÚESz.	te

nganaszan		têŋ 'ihr'		Castrén, SamGr: 350

szölkup	Ta	te 'ihr'		MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
	B	te 'ihr'		MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
	N	ti 'ihr'		MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
	Ke	te 'ihr'		MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)

kamassz		šiʔ 'ihr'

kojbál		се 'ihr'		Janhunen, SW: 156

mator		тендя 'ihr'		Janhunen, SW: 156
		тэндэ 'ihr'

Magyarázat

Vö. jukagir tit 'ti, tiétek'; az indoeurópai és altaji kapcsolatokhoz lásd *tȣ̈ 'te' U.

A lapp j, zürjén P je̮, mordvin ń és magyar n (< U *nɜ) névmásképző. A magyar ti stb. névmásban ugor vagy uráli *ŋ névmásképző rejlik, amely *γ-n keresztül vokalizálódott: ugyanez a képző lehet meg a nganaszan têŋ névmásban is.

A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli előzményre: a finn képviselő *e, a mordvin, permi és magyar *i vagy *e, a feltett őscseremisz *ε pedig korábbi *ä vagy *e előzményből származtatható. A vokalizmusban mutatkozó tarkaság ősi is lehet. A személyes névmásokból keletkezett személyragokban is mutatkozik magánhangzó-váltakozás némely nyelvben, pl. finn tte ~ tta, ttä, nne ~ nna, nnä, cseremisz δa, δä, ta, tä (vö. E. Itkonen: Vir. 1955: 171, FUF 39: 209).

Bibliográfia

Gyarm: Aff 196-7, 202-3, 288 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Sajn: Dem 93 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Ravila: FUF 27: 88 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 31: 209, 253, 254, 315, 326 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Honti: MNy 76: 366 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Melich: MNy 9: 338 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 192 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Halász: NyK 23: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Honti: NyK 78: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Janhunen: SW 156 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.