Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tȣ̈ U    'ti'  de 'ihr'  en 'you (pl) '



    UEW № 1084 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn te 'ihr'Gen. teidän
     
    észt te 'ihr'
     teie 'ihr'
     
    számi/lappWfsdiị̑jε` 'ihr'2644
    N 'ihr'
    Nottij 'ihr'614
    Atij 'ihr'614
    Kldtij 'ihr'614
    Ttij 'ihr'614
    Ktij 'ihr'
     
    mordvinEtiń 'ihr'
    Et́iń 'ihr'
    Mt́iń 'ihr'
     
    mari/cseremiszKB 'ihr'
    Ute 'ihr'
    Bte 'ihr'
     
    udmurt/votjákSti 'ihr'
    MUti 'ihr'Wichm [wotj]
    Gti 'ihr'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSti 'ihr'
    Ptije̮ 'ihr'
    POti ''
    POti : ti o·rdɵn 'у вас'
     
    hanti/osztjákV-təγ 'у вас'MSFOu: 128:17,18,125,337
    DN-tə 'у вас'MSFOu: 128:17,18,125,337
    O-ti 'у вас'MSFOu: 128:17,18,125,337
     
    magyar ti 'ihrMNSz HHC
    reg 'ihrMNSz HHC
    reg 'ihrMNSz HHC
    reg 'ihrMNSz HHC
    regtik 'ihrMNSz HHC
    regtyik 'ihrMNSz HHC
    regtêk 'ihrMNSz HHC
    regtek 'ihrMNSz HHC
    Alttin magatok 'ihr selbstMNSz HHC
     
    nganaszan têŋ 'ihr'Castrén, SamGr: 350
     
    szölkupTate 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
    Bte 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
    Nti 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
    Kete 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
     
    kamassz šiʔ 'ihr'
     
    kojbál се 'ihr'Janhunen, SW: 156
     
    mator тендя 'ihr'Janhunen, SW: 156
     тэндэ 'ihr'


    Magyarázat

    Vgl. juk. tit 'ihr, euer'; die ieur. und alt. Beziehungen s. *tȣ̈ 'du' U.

    Lapp. j, syrj. P je̮, mord. ń und ung. n (< U *) sind Pronominalsuffixe. In ung. ti usw. verbirgt sich ein Ug. oder U Pronominalsuffix *ŋ, das über *γ vokalisiert wurde: dasselbe Suffix kann auch im Pronomen twg. têŋ vorkommen.

    Der Stammvokal kann nicht auf einen einzigen U Vorgänger zurückgeführt werden: die finn. Vertretung kann aus *e, die mord., perm. und ung. aus *i oder *e, das rekonstruierte urtscher. *ε aus früherem *ä oder *e abgeleitet werden. Der bunte Vokalismus kann auch uralt sein. Auch in Personalsuffixen, die aus Persanalpronomina entstanden sind, ist in einigen Sprachen ein Vokalwechsel vorhanden, z. B. finn. tte ~ tta, ttä, nne ~ nna, nnä, tscher. δa, δä, ta, (vgl. E. Itkonen: Vir. 1955: 171, FUF 39: 209).




    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 196-7, 202-3, 288 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Sajn: Dem 93 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Ravila: FUF 27: 88 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 209, 253, 254, 315, 326 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Honti: MNy 76: 366 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Melich: MNy 9: 338 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 192 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Halász: NyK 23: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Honti: NyK 78: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Janhunen: SW 156 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.