Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tȣ̈ U    'ti'  de 'ihr'  en 'you (pl) '



    UEW № 1084 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn te 'ihr'Gen. teidän
     
    észt te 'ihr'
     teie 'ihr'
     
    számi/lappWfsdiị̑jε` 'ihr'2644
    N 'ihr'
    Nottij 'ihr'614
    Atij 'ihr'614
    Kldtij 'ihr'614
    Ttij 'ihr'614
    Ktij 'ihr'
     
    mordvinEtiń 'ihr'
    Et́iń 'ihr'
    Mt́iń 'ihr'
     
    mari/cseremiszKB 'ihr'
    Ute 'ihr'
    Bte 'ihr'
     
    udmurt/votjákSti 'ihr'
    MUti 'ihr'Wichm [wotj]
    Gti 'ihr'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSti 'ihr'
    Ptije̮ 'ihr'
    POti ''
    POti : ti o·rdɵn 'у вас'
     
    hanti/osztjákV-təγ 'у вас'MSFOu: 128:17,18,125,337
    DN-tə 'у вас'MSFOu: 128:17,18,125,337
    O-ti 'у вас'MSFOu: 128:17,18,125,337
     
    magyar ti 'ihr'
    reg 'ihr'
    reg 'ihr'
    reg 'ihr'
    regtik 'ihr'
    regtyik 'ihr'
    regtêk 'ihr'
    regtek 'ihr'
    Alttin magatok 'ihr selbst'
    ÚESz.ti
    ÚESz.te
     
    nganaszan têŋ 'ihr'Castrén, SamGr: 350
     
    szölkupTate 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
    Bte 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
    Nti 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
    Kete 'ihr'MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo)
     
    kamassz šiʔ 'ihr'
     
    kojbál се 'ihr'Janhunen, SW: 156
     
    mator тендя 'ihr'Janhunen, SW: 156
     тэндэ 'ihr'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir tit 'ti, tiétek'; az indoeurópai és altaji kapcsolatokhoz lásd *tȣ̈ 'te' U.

    lapp j, zürjén P je̮, mordvin ń és magyar n (< U *) névmásképző. A magyar ti stb. névmásban ugor vagy uráli *ŋ névmásképző rejlik, amely *γ-n keresztül vokalizálódott: ugyanez a képző lehet meg a nganaszan têŋ névmásban is.

    A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli előzményre: a finn képviselő *e, a mordvin, permi és magyar *i vagy *e, a feltett őscseremisz *ε pedig korábbi *ä vagy *e előzményből származtatható. A vokalizmusban mutatkozó tarkaság ősi is lehet. A személyes névmásokból keletkezett személyragokban is mutatkozik magánhangzó-váltakozás némely nyelvben, pl. finn tte ~ tta, ttä, nne ~ nna, nnä, cseremisz δa, δä, ta, (vö. E. Itkonen: Vir. 1955: 171, FUF 39: 209).




    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 196-7, 202-3, 288 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Sajn: Dem 93 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Ravila: FUF 27: 88 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 209, 253, 254, 315, 326 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Honti: MNy 76: 366 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Melich: MNy 9: 338 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 192 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Halász: NyK 23: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Honti: NyK 78: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Janhunen: SW 156 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.