Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. täje FU    'tetű'  de 'Laus'  en 'louse '



    UEW № 1035 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn täi 'Laus'
     
    észt täi 'Laus'
     
    számi/lappWfsdiχ̤́ḱiε 'Laus'Südlappischen:2641
    Ndik'ke -kk- 'Laus'
    Nottehk 'Laus'
    Kldtehk 'Laus'
    Ttihke 'Laus'Kuollan:512
    Ktihke 'Laus'
     
    mari/cseremiszKBti 'Laus'
    Uti 'Laus'
    Mtij 'Laus'
    Btij 'Laus'
     
    udmurt/votjákStej 'Laus'
    Ktej 'Laus'
    Gtej 'Laus'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénStoj 'Laus'
    Ptoj 'Laus'
    POtu̇j 'Laus'
     
    hanti/osztjákVtöγtəm 'Laus'OL:161
    DNtewtəm 'Laus'
    Otewtəm 'Laus'
     
    manysi/vogulTJtǟkəm 'Laus'WV:5
    KUtɔ̈̄χəm 'Laus'
    Ptakəm 'Laus'
    Sotākəm 'Laus'
     
    magyar tetű 'Laus'Akk.. tetűt ~ tetvet


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: mandzsu-tunguz *ti-kte : olcsa ti-kte , orok tikte, čikte , nanáj čikte , mandzsu čiχe 'tetű'; kaukázusi: grúz ti-li 'tetű' stb.

    A lapp k'ke képző. Az ugor szavak — feltehetőleg az ugor korban — képzőbokrok hozzájárulása útján keletkezhettek: magyar , osztják γtəm, vogul χəm, kəm < * + * + *.

    lapp és cseremisz i (< *ä) a szóbelseji lapp *j és cseremisz j hatásával magyarázható.

    A zürjénben szabálytalan (*ä >) *ȯ < * < o, PO  hangváltozás történt.

    A mordvin śi 'tetű' szó eleji mássalhangzója miatt nem egyeztethető a fenti szócsaláddal, ahogyan azt többen (MUSz. 214; VglWb. 411; ÁKE 599; Paasonen, MordChr. 124) feltételezték. Valószínűleg az orosz вошь 'tetű' többes számú alakjának (вши) átvétele lehet.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 86, 89, 166, 204-5, 375 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 599 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Collinder: CompGr 168 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Steinitz: FgrVok 40 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Lehtisalo: FUF 21: 37 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 29: 264, 31: 216, 306 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Honti: MNy 81: 153 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 214 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 23: 120 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • K.Sal : NyK 62: 249, 254
    • Strahlmann 243 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
    • Lindström: Suomi 1852: 98
    • Genetz: Suomi 1897/13: 32
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 411 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Bergsland: Vir 1964: 244 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.