Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćeŋɜ (ćiŋɜ) Ug    'idő (mint folyamat)'  de 'Zeit'  en 'time (n)'



    UEW № 1734 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Zeit


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Mansi/WogulischTJćäw 'Zeit; ein gewisses Maß, eine gewisse Menge; Art'FUF: 107 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUśüw 'Zeit; ein gewisses Maß, eine gewisse Menge; Art'FUF: 107 (Kannisto mitg. Liimola)
    Pśiγ 'Zeit; ein gewisses Maß, eine gewisse Menge; Art'FUF: 107 (Kannisto mitg. Liimola)
    Pśi 'Zeit; ein gewisses Maß, eine gewisse Menge; Art'FUF: 107 (Kannisto mitg. Liimola)
     
    ? Ungarisch -ség, -ság 'Suffix zur Bildung von Abstrakta u. Sammelnamen'
     erdőség 'Waldung'erdő 'Wald'
     jóság 'Güte' 'gut'
     -szág 'Suffix zur Bildung von Abstrakta u. Sammelnamen'
     ország 'Land, Reich, Staat'
     jószág 'das Gut, Vermögen; Vieh' 'gut'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A vogul nyelvjárásközi magánhangzó-megfelelés szabálytalan, még akkor is, ha a szomszédos nyelvjárásokban a *γ (< *ŋ) nem példa nélküli.

    A vogulban *ŋ > *γ > γ, w, 0, a magyarban pedig *ŋ > *ŋk > g hangváltozás történhetett.

    A magyar -ség, -ság valószínűleg önálló szóból keletkezett, bár még nyitva marad a kérdés, hogy melyik szóból származik ez a képző, és vajon a palatális vagy a veláris hangrendű változat-e az elsődleges. A -ség, -ság már a legrégibb nyelvemlékekben is illeszkedő és nem illeszkedő toldalékként jelenik meg, a megelőző szóval egybe- vagy különírva. A kódexekben gyakran előforduló -ségű végű származékok inkább eredeti palatális hangrendű változatra utalnak. A magyar -ség-ság képző -szág változatának (jószág, ország) (vö. Melich: MNy. 21: 52; Szinnyei: MNy. 22: 246; Horpácsi: MNy. 49: 47, 49, 50) sz eleme ősmagyar kori nyelvjárási különfejlődéssel magyarázható (lásd Gombocz: MNy. 20: 62, 21: 129; Melich: MNy. 21: 52; Bárczi: RMNyj. 6; Bárczi: Htört.2 116; Benkő: MNyjt. 68).

    Az ugor 'idő' jelentésű főnév könnyen válhatott elvont főnevek (később kollektívumok) képzőjévé, vö. zürjén lun 'nap' > tom-lun 'fiatal (fn), fiatalság' (tom 'fiatal (mn)'), ozi̮r-lun 'gazdagság' (ozi̮r 'gazdag'); mordvin E či, M ši 'nap (égitest), nap' > E paroči, M paroši 'jóság, jó élet, vagyon, tulajdon (E M), szeretett, tisztelt (E)' (paro ''), E šumbra-či 'egészség' (šumbra 'egészséges'); lapp N -vuottâ (< finn vuosi 'év') > nuorravuottâ 'fiatalság'.

    A magyar -ség, -ság képző talán egy másik egyeztetéshez tartozik (lásd *čeŋke 'gőz, pára v. meleg (mn fn)' FU).

    A magyar -ség, -ság képzőnek a *seg, ? *ség 'domb' szóból (lásd *ćiŋkä (*ćüŋkä) 'domb' FU), valamint — a legrégibb nyelvemlékekben előforduló (illeszkedő) -ság alakváltozat miatt — a *ság 'domb, hegy' (lásd *ćȣŋka 'domb' FU) alakból való származtatása (Horpácsi: MNy. 49: 44; Balázs: MNy. 49: 50; D. Bartha, Szóképz. 120; Sz. Kispál: NyK 60: 84; Gulya: NyK 66: 384) jelentéstanil szempontból bizonytalan, illetve nem támasztható alá jelentéstani párhuzamokkal.



    Literatur
    • Liimola: FUF 31: 104 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Munkácsi: KSz 2: 41 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Munkácsi: NyK 22: 16 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Mikola: NyK 64: 306, 308 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: Nyr 27: 342 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.