Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ćȣŋka FU    'domb'  de 'Hügel'  en 'hill'



    UEW № 85 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szárazföld


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? mordvinMćonga 'Insel's-Laute:122
     
    ? mari/cseremiszKBcə̑ŋγa 'Kniescheibe'FUF:11: 262
    Ućoŋγa 'Hügelspitze'FUF:11: 262
    Bćaŋγa 'Hügelspitze'FUF:11: 262
     
    ? manysi/vogulTJćakə·l 'Haufen (z.B. Heu)'FUF:32: 248 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUśaχəl 'Insel (auf der Wiese, auf dem Sumpf)'
    LMśokəl: mē̮-śokəl 'бугор, Hügel (nicht groß)'mē̮ 'Erde, Land'
    Sośaχəl: ur-śaχəl 'kumpu; Hügel, Anhöhe'ur 'Bergrücken, Landrücken'
     
    ? magyarAltѕág: Ság, Ságvár, Telekság 'Hügel, Berg in GNMNSz HHCGyörffy:899, MNy: 32:131; 9: 359
    AltSagi 'GN (1075/1124/1217)MNSz HHCMNy:32:131
    AltSagu 'GN (1138/1329)MNSz HHCMNy:9:359
    AltSag 'GN (1234-1270)MNSz HHC


    Magyarázat

    Wog. əl ist ein Ableitungssuffix.

    Im Mord. fand ein Bedeutungswandel 'Hügel' 'Insel' statt, vgl. finn. saari 'waldiger Hügel im Sümpfen' ~ 'Insel', est. salu 'Hügel im Morast' ~ 'Morastinsel', syrj. di 'Waldhügel' ~ 'Insel', ostj. V VK päj 'Anhöhe, Hügel' ~ 'Insel'.

    Das wog. Wort gehört nur dann hierher, wenn in ihm ein *ŋ geschwunden ist. Im Falle eines urwog. *k ist es die Fortsetzung von *ćukkɜ 'Hügel, Spitze' U (s. auch dort).

    Möglicherweise ist ung. ság das velare Gegenstück zu *ćiŋkä (*cüŋkä) 'Hügel' FU aus Ug. oder vielleicht aus FU Zeit.



    Bibliográfia
    • Pais: ALH 12: 14 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Liimola: FUF 32: 246-50 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • N.Sebestyén: MNy 46: 120
    • Pais: MNy 7: 168 Anm = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Melich: MNy 7: 192 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Lakó: NyK 53: 231 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén: NyK 53: 266 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 122.00
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.