Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. śarɜ (ćarɜ) FU    'ürülék, szar; szarik'  de 'Dreck, Scheiße, Kot; scheißen'  en 'excrement, shit; shit (v)'



    UEW № 938 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Ausscheidungen


    Set of correspondences
     
    MordvinEśeŕńe- 'scheißen'
    Eśäŕńi- 'scheißen'
    Mśäŕńe- 'scheißen'
    Mśeŕńe- 'scheißen'
    Mśarondo- 'scheißen'
    Mśäŕeńd'e- 'scheißen'
     
    Mari/CheremisKBšə̑r 'Scheiße, Dreck, Kot'
    KBšara- 'scheißen; besudeln'
    Ušur 'Scheiße, Dreck, Kot'
    Ušora- 'scheißen, besudeln'
    Bšur 'Scheiße, Mist'
    Bšora- 'scheißen, misten'
     
    Khanty/OstyakKazśɔr 'apfelförmiger Kot, Mist (auch vom Menschen)'916
    Niśɔr 'Kot (des Ren- od. Elentiers)'916
     
    Hungarian szar 'Dreck, Scheiße'
     szar- 'scheißen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A mordvin ńe, ńi, ondo és e képző.

    A mordvinban az eredeti első szótagbeli veláris magánhangzó (a) a ś hatására, a śarondo- kivételével, palatális magánhangzóvá fejlődött.

    A cseremisz šə̑r, šur alapján feltehető őscseremisz *o vagy *u szabálytalan megfelelője a šara-, šora- *a hangjának, valamint a kikövetkeztethető finnugor *a hangnak. A cseremisz šə̑ršur őscseremisz *o vagy *u hangja egy többfázisú folyamat eredménye, amely során a finnugor *a zártabbá vált. Vö. KB paremä- ~ MB porema- 'meggyógyul' ~ KB U purə̑, U porə̑ 'jó, egészséges' (E. Itkonen: FUF 29: 287, 31: 198; más Steinitz; FgrVok. 36).

    Az osztják szókezdő ś vagy *ś > *ć változással, vagy alapnyelvi *ś ~ *ć váltakozással magyarázható.

    A cseremisz KB šor 'törmelék, porszem, piszok' nem tartozik ide (de lásd Bereczki: NyK 62: 130), hanem csuvas jövevényszó (Räsänen: MSFOu. 48: 213).

    Fokos (NyK 55: 20; ALH 3: 235) szerint az osztják szó vagy a magyar szar zürjénből kiveszett *śar megfelelőjének, vagy a śar 'fagolyó' szónak az átvétele. Ez azonban nem fogadható el, mert egy zürjén *śar 'piszok, széklet' szó feltevése mellett csak az osztják szó szűkkörű elterjedtsége szól. A zürjén śar 'fagolyóobi-ugor megfelelőihez lásd Toivonen: FUF 32:74; Rédei, SLW 162.

    Nomenverbum.

    Hangutánzó/hangfestő?



    Bibliography
    • Steinitz: FgrVok 36 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 278 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Gombocz: NyK 39: 245 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 6: 422 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Honti: NyK 73: 425 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 65.00
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 685 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.