Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. śarɜ U    '(fagyott) hó, fagyott jégkéreg a havon'  de '(gefrorener) Schnee, Eisrinde auf dem Schnee'  en '(frozen) snow, frozen layer of ice '



    UEW № 937 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Időjárás


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    komi/zürjénSćare̮m '(harte) Eisrinde auf dem Schnee'
    Vćare̮m 'Eisrinde auf dem Schnee harte'
    Vćars 'harte Eisrinde auf dem Schnee (im Spätwinter)'
    Pćare̮·m '(harte) Eisrinde auf dem Schnee'
    POća·rѳm '(harte) Eisrinde auf dem Schnee'
     
    magyarregszürügy 'olvadás után megfagyott fölszíne a hónak; nach dem Tauwetter gefrorene Oberfläche des Schnees; zúzmara; Rauhreif, Rauhfrost; hódara, daraeső; breiiger Schnee, Graupelregen'UMTSz
    regszirony 'olvadás után megfagyott fölszíne a hónak; nach dem Tauwetter gefrorene Oberfläche des Schnees; zúzmara; Rauhreif, Rauhfrost; hódara, daraeső; breiiger Schnee, Graupelregen'
    regszityor 'olvadás után megfagyott fölszíne a hónak; nach dem Tauwetter gefrorene Oberfläche des Schnees; zúzmara; Rauhreif, Rauhfrost; hódara, daraeső; breiiger Schnee, Graupelregen'
    regsziroty 'olvadás után megfagyott fölszíne a hónak; nach dem Tauwetter gefrorene Oberfläche des Schnees; zúzmara; Rauhreif, Rauhfrost; hódara, daraeső; breiiger Schnee, Graupelregen'
    regszilogy 'olvadás után megfagyott fölszíne a hónak; nach dem Tauwetter gefrorene Oberfläche des Schnees; zúzmara; Rauhreif, Rauhfrost; hódara, daraeső; breiiger Schnee, Graupelregen'
    regszirogy 'olvadás után megfagyott fölszíne a hónak; nach dem Tauwetter gefrorene Oberfläche des Schnees; zúzmara; Rauhreif, Rauhfrost; hódara, daraeső; breiiger Schnee, Graupelregen'
    regszilony 'olvadás után megfagyott fölszíne a hónak; nach dem Tauwetter gefrorene Oberfläche des Schnees; zúzmara; Rauhreif, Rauhfrost; hódara, daraeső; breiiger Schnee, Graupelregen'
    ÚESz.szirony
     
    nyenyecOsirra 'Schnee; Winter'412
    Njhirrā 'Schnee; Winter'
     
    enyecChsiða 'Schnee'
    Bsira 'Schnee'
     
    nganaszan siru 'Schnee; Winter'
     
    szölkupTasîr 'Schnee'
    Bsîr 'Schnee'
    TaMsi̮re 'Schnee'DonnMskr
    Nhêr 'Schnee'
    Kesêr 'Schnee'
    Keser 'Schnee'
     
    kamassz səre 'Schnee, Schneefall'
     
    kojbál sirrä 'Schnee, Schneefall'Janhunen, SW: 140
     
    mator sirrä 'Schnee, Schneefall'Janhunen, SW: 140
     
    karagassz sira 'Schnee, Schneefall'Janhunen, SW: 140
     
    tajgi sirrä 'Schnee, Schneefall'Janhunen, SW: 140


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A zürjén m, s és magyar ny, gy, ty képzők.

    A zürjénben szórványos *ś > ć hangváltozás történhetett.

    Az alapnyelvi *a hang zürjén képviselete (a) palatalizált mássalhangzó-környezet hatásával (*a > *ä > a) magyarázható.

    A magyarban *a > * > i változás történhetett. A magyar szó csak akkor tartozik ide, ha az r-et tartalmazó alakok az eredetibbek. A magyar szityor szóban hangátvetés történt.

    Paasonen (FUF 2: 184) szerint a magyar szirony szó az altaji tatár čarə̑m 'hókéreg' alapján feltehető bolgár-török *śi̮rə̑m szó átvétele. Ez téves, mivel a bolgár-török szó orosz közvetítéssel került az altaji tatárba.

    A többek (MUSz. 299; Genetz: JSFOu. 13/3: 2; Setälä: JSFOu. 30/5: 39) által idevont, csak néhány nyelvjárásban adatolt lapp L čarᵅva- 'olyan keményre fagyott hó, hogy járni lehet rajta' szó első szótagbeli a hangja miatt nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Kalima: FUF 18: 41 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Genetz: JSFOu 16/3: 2 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 39 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 299 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: Nyr 14: 63 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Janhunen: SW 140 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Anderson: Wandl 135 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).