Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. arɜ (urɜ) Ug    'éle, széle vminek, oldal, irány'  de 'Kante, Seite, Richtung'  en 'edge, side, direction'



    UEW № 1724 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Rand. Seite. Ende


    Set of correspondences
     
    Khanty/OstyakVur 'Kante, scharfer Rand'Ostjakisches: 71
    Vur: jöŋki ur 'Eiswall'Ostjakisches: 71
    Trjur 'Art, Weise'OL 128
    Jur 'Seite, Rand, Ecke'OL 128
    DNür 'Kante, scharfer Rand, Riefe; Landrücken, Höhenzug, bewaldeter Hügel, Wald, höherliegender trockener Boden inmitten eines Sumpfes'Ostjakisches: 71
    Koür 'Seite, Rand, Ecke'
    Owur 'Kante, Grat (der Stopfnadel, der Eispicke, des Spießeisens; mit Wald bewachsenes (etwas über die Umgebung hinausgehendes) Gelände'Ostjakisches: 71
    Owur 'Art, Weise; Ursache'OL 128
     
    Mansi/VogulTJor 'Bergrücken, Landrücken'WV 119
    To̰r 'Seite, Gegend, Richtung; Ursache, Sache; Art, Weise'ÁKE: 138
    Kvo̰r 'Seite, Gegend, Richtung; Ursache, Sache; Art, Weise'ÁKE: 138
    KUor 'Art'MSFOu: 127:159 (Kannisto, mitg. Liimola)
    KUor 'Bergrücken, Landrücken'WV 119
    Pwur 'Bergrücken, Landrücken'WV 119
    LMur 'Seite, Gegend, Richtung; Ursache, Sache; Art, Weise'ÁKE: 138
    Sour 'Bergrücken, Erdrücken; Rand, Kante, Seite; Art, Weise'MSFOu: 114:449 (Kann mitg Liim)
    Sour 'Bergrücken, Landrücken'WV 119
     
    Hungarian iránt 'gegen, gegenüber; hinsichtlich, bezüglich, betreffs;'
    regaránt 'in der Richtung'
    regëránt 'inder richtung'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A magyar lokatívuszrag, az n ~ ny (vö. a nyelvújítási irány 'irány' ~ arány 'viszony, arány; mérték; (nyj.) irány' alakokkal) denominális névszóképző.

    A némely obi-ugor nyelvjárásban található szó eleji w hang másodlagos.

    A magyarban az aránt alak a régebbi, amelyből a-á > (ë)-á elhasonulással keletkeztek az iránt, (nyj.) eránt változatok.

    Az eredeti 'szél, szegély, oldal' jelentés az obi-ugor szavakban 'szél, él' → 'magasabban fekvő száraz talaj egy mocsár vagy a part közepén' → 'ua., erdővel benőtt, a környezetéből valamennyire kimagasló, kiemelkedő terület' jelentéssé változhatott.

    Toivonen (FUF 20: 141) az obi-ugor szavakat 'hegygerinc ...' jelentésük alapján a finn vuori 'hegy' stb. szóval vonta össze, azonban ez az egyeztetés nem fogadható el. Lásd *we̮re (wōre) 'hegy' FU, ? U.

    Az obi-ugor szavak votják vord- 'nevel, felnevel, táplál' és zürjén verd- 'etet, táplál' szavakkal való egyeztetése (Uotila: SyrjChr. 174, FUF 26: 184) sem hangtani, sem jelentéstani szempontból nem fogadható el. A permi szavakhoz lásd *wortɜ- 'táplál, felnevel' FP.



    Bibliography
    • ÁKE 138 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Steinitz: DEWO 159, 161 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Vértes: MNy 62: 315 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 820 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Szilasi: Nyr 24: 290 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.