Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. e U    'ez'  de 'dieser, diese, dieses'  en 'this (negative particle ->) negative verb'



    UEW № 125 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: -


    Set of correspondences
     
    Finnish e-: että 'daß'
     ell- 'wenn, wofern'
     ellen 'si non ego l. nisi ego usw.'
     ensi (ente-) 'erst, der (die, das) erste'
     
    Estonian e-, i-: et 'daß, damit, um zu'
     embkumb 'welcher von beiden, einer von beiden'kumma 'beide'
     iga 'jeder'Gen. iga
     
    Saami/LappishLahte 'daß'< Finnish
    Nâttĕ 'daß'< Finnish
     
    MordvinEe-: et́e 'dieser'Pl. eńe FUF:6: 116 (Paasonen)
    Eeśe 'jener'Pl. eśńe
    Et́e 'dieser'Pl. ńe
    Eśe 'jener'
    Mesa 'da, dort'FUF/6: 116
    Membä 'wenn, als, nachdem'
    Mesta 'von dannen, dorther; dann'
     
    Udmurt/Votyak e-, i-: eče 'solch'Wied [wotj]
     e-, i-: iče 'solch'
    Kə̑-: ə̑če 'solcher (wie jener)'
    Gị̑-: ị̑če 'solcher (wie jener)'Wichm [wotj]
     
    Komi/Zyryan e- 'dieser'
    Luesija 'dieser'
    Lueče̮m 'ein solcher'
    Vetaja 'dieser'
    Vesije̮ 'jener, der dort'
    Vesija 'jener, der dort'
    Setaje̮ 'dieser'taje̮ 'dieser'
    Peta 'dieser'ta 'dieser'
    Pečče̮m 'ein solcher'
    POe·ta 'dieser'Pl. e·nata 'dieser'
     
    Khanty/Ostyak i-: it 'ez; dieser, der'NyK:11:18 (Hunfalvy)
     idi 'így; so'
    Vii-: n 'jetzt, sofort'Ostjakisches:51, 101
    Vit 'jetzt'
    Vĕj 'eins'Ostjakisches:7
    DNi-: in 'jetzt, gegenwärtig, eben'Ostjakisches:51, 101
    DNĕj 'eins'Ostjakisches:7
    Iit 'eins'Patk [ostj]
    Kazĭn 'eben, erst; sofort'
    Kazĭ 'ein'
    Kazewəʌt 'aus'Steinitz, DEWO: 233
    Niewət 'aus'Steinitz, DEWO: 233
    Synĭt 'eins ; der, jener'Steinitz, OstjChr2:58
    Šerkewət 'aus'Steinitz, DEWO: 233
     
    Mansi/VogulTJ 'jetzt'MSFOu:111: 155, 197; 109: 701, 761; 101: 76, 92, 153; 114: 505 (K
    iń-kar 'er'
    Käń: äń mant 'vor kurzem, unlängst'
    So 'jetzt, nun; dieser, der'
     
    Hungarian ez 'dieser der, (dial., bestimmter Artikel) der, die, das'
     e 'dieser der, (dial., bestimmter Artikel) der, die, das'
     eddig '(örtlich) bis hierher; (zeitlich) bisher, bis jetzt'
     ëgy 'eins ein (einer, -e, -es); (unbestimmter Artikel) ein, eine, ein; identisch, gleich'
     ëgyéb 'ander(-er -e, -es)'
     ekkor 'da zu der od. dieser Zeit'
     ekkora 'so groß od. klein'
     ide 'her, hierher, daher; hier'
     így 'so, auf diese Art'
     ily(en) 'solcher (-e, -es), so'
     innen 'von hier'
     itt 'hier, da'
     ?elegyëd- 'sich mischen, sich vereinigen'
     ?emez 'dieser (-e, -es)'
     ?ennyi 'so viel'
     ?ezën 'dieser (-e, -es)'
     ?ezënnel 'hiermit'
     ?igën 'ja; sehr'
     
    Enets e: eke 'dieser hier'
     e: eko 'dieser hier'
     elei 'solch einer'
     eloi 'solch einer'
     inō 'dieser da'
     
    Kamassian i-: idə- 'dieser, da, der (dort)'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji *e-, *i- : jakut ití 'ez itt' (<?mongol), mongol *i 'ő', mongol *e-: ene 'ez' , mongol ede 'ez' , mandzsu i 'ő', mandzsu *e-: ere 'ez', mandzsu ese 'ez' ; indoeurópai *i- , indoeurópai *e- : latin is, ea, id 'ő; a, az'.

    A votják. če, osztják t, n, magyar z, gy (< FU *ńć), nyenyec ke, ko, le, lo, n és kamassz  képzők.

    A magyar ez szó e hangja zárt ë hangból keletkezett. A magyar ez, itt stb. szavakban a magánhangzók viszonya tisztázatlan (de vö. ëgy ősmagyar ig, ɔ: igy).

    A magyar ëgy és elegyëd- szavakat lásd az *eδe 'eleje vminek, hely vmi előtt, elülső' FU valamint a *ϑelɜ- (*ϑälɜ-) 'keveredik, vegyül' Ug szócikkek alatt.

    Nem bizonyítható, hogy a cseremisz ü-kezdetű névutókból: JU üwalne '-on, -en, -ön; -ban, -ben', üwalan '-ra, -re; -ba, -be', B ümbalne '-on, -en, -ön; -ban, -ben' (Beke: NyK 45:355) kikövetkeztetett ü-tőnek névmási szerepe lenne, így nem vonható ide.



    Bibliography
    • Ojansuu: AUFA 1/3: 96 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
    • Steinitz: DEWO 4, 15 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Kluge: DtEtWb18
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 19: 174, 236, 20: 73 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 269, 299 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Paasonen: FUF 6: 116 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 99 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Toivonen: FUFA 28: 251 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Collinder: IUrSprg 56 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 23, 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Liimola: JSFOu 58/3: 11 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Szinnyei: Mny 22: 229, 246 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Pais: MNy 54: 52 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Sebestyén: MNy 54: 61 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Liimola: MSFOu 127: 196 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 386, 388, 389, 390, 392, 393 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Gombocz: NyK 35: 476 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 65: 167 Anm, 79: 208 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Honti: NyK 73: 425 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NytudÉrt 38: 3 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • O.Ikola: Sananjalka 4: 30
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Collinder: UAJb 24/3-4: 15 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Toivonen: Vir 1937: 139 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.