Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. o, u U    'az, amaz'  de 'jener, jene, jenes'  en 'that, that other'



    UEW № 656 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: -


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mordwinisch o- ''
    Eombo 'anderer, zweiter'
    Eomboće 'anderer, zweiter'
    Eomoće 'anderer, zweiter'
    Momba 'anderer, zweiter'
    Moma 'anderer, zweiter'
    Momboća 'anderer, zweiter'
     
    Mari/Tscheremissisch umpal 'túlvaló, túlsó rész'Szil [tscher]
     umpalne 'jenseits, über etwas hinaus, von drüben'
     umpalna 'jenseits, über etwas hinaus, von drüben'
     umpalno 'jenseits, über etwas hinaus, von drüben'
     umpake 'hinüber'
     umpak 'hinüber'
     umpaka 'hinüber'
     umpako 'hinüber'
     umpačen 'von drüben'
     umpačə̑n 'von drüben'
     u- ''
    Bumpal 'jene Seite, die andere Seite'Szil [tscher]
    Bumplane 'weiter weg'
    Bumpake 'weiter weg'
    Bumpalke 'weiter weg'
    Bumpaćə̑n 'von weiter vorn'
    Bumpalčə̑n 'von weiter vorn'
     
    Wotjakisch/Udmurtisch o- ''
    Soti̮n 'dort'
    Soti̮ś 'dort'
    Soti 'dorthin, dorthinzu'
    Soǯ´i̮ 'so, in solcher Weise (wie jenes)'
    Kotiś 'von dort, daher'
    Kot́i 'dorthin, dorthin zu'
    Koʒ́ə̑ 'so, in solcher Weise (wie jenes)'
    Koźi 'so, in solcher Weise (wie jenes)'
    Goźi 'so, in solcher Weise (wie jenes)'
    Goź 'so, in solcher Weise (wie jenes)'
    Go·tị̑n 'dort, da'Wichm [wotj]
    Gotị̑ś 'von dort, daher, davon, dortig'
     
    Komi/SyrjUdata 'hier'
    Udata tate̮m 'sieh hier!'
    Udasi̮ 'вот, siehe'
    Uda-ta 'sieh hier!'
     
    Ungarisch az 'jener der, derjenige; der, die, das'
     addig 'soweit, bis dahin, so lange'
     akkor 'da, damals, zu jener Zeit; dann, sodann, alsdann'
     akkora 'so groß'
     által, át 'über-, hinüber, durch; über, hindurch während'
     át 'über-, hinüber, durch; über, hindurch während'
     amaz 'jener, jene, jenes'
     annyi 'so viel'
     azon 'derselbe, dieselbe, dasselbe; jener, jene, jenes'
     azonban 'aber, jedoch, doch, allein, dagegen'
     azonnal 'sogleich, sofort'
     azonos 'ein und derselbe, identisch, gleich'
     oda 'dahin, dorthin;dort'
     oly 'solcher, solche, solches; so'
     onnan 'von dorther, von daher'
     óta 'seit'
     ott 'dort'
     úgy 'so'
     
    NenetsischOŋawe 'was, was für ein, etwas'
    Oamkī 'was, warum, etwas'
    Sjoam b́irūw 'so viel'Juraksamojedisches: 4-5
    Ljŋamī 'was, etwas'
     
    Enetsisch/Jenissej-Samojedisch awuo 'was'
     
    Tawgy ŋamaŋ 'hierher, dieser hier'
     ŋamanie 'dieser da'
     ŋama, ŋōka 'soviel'
     ŋama, jaleŋ 'heute'
     
    SelkupischTaaame 'ein anderer'
    Nāu 'ein anderer'
    Naau 'ein anderer'
    Keāu 'ein anderer'
    Keaau 'ein anderer'
     
    Kamassisch āmi 'ein anderer'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. török o, ol 'az ott'; indoeurópai: óind asáu 'az'.

    A mordvin mb és cseremisz mp a magyar középfokjel megfelelői (FU *mpa/*mpä). A votj. oti̮n, oti̮ś stb.alakok t elemében a régi lokatívuszrag őrződött meg. A zürjén ta, ti elemek 'ez, az' jelentésű mutató névmások. A magyar z névmásképző, amely a mutató névmásból keletkezett. A szamojéd m és w ősi névmásképzők.

    A szokatlan magánhangzó-megfelelések a rokon nyelvi alakokban feltehetőleg azzal magyarázhatók, hogy a FU alapnyelvben sok hasonló jelentésű névmás volt, és ez talán hangalakjaik keveredését okozhatta.

    A votják oti̮n 'ott' stb. (Lakó: ALH 1: 80) nem egyeztethető a zürjén o névmással. A Wichmann (WotjChr. 89) által idevont votják G ị̑če 'olyan (mint az)' nem tartozik ide (lásd *e 'ez' U).

    Collinder feltevése (FUV), hogy a magyar szó a finn hän, lapp son 'ő' stb. szócsaládhoz tartozna, hangtani okokból nem fogadható el.



    Literatur
    • Hajdú: ALH 4: 28 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Pais: ALH 8: 148 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 16: 158 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Paasonen: FUF 6: 116 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Collinder: IUrSprg 57 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 33 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Pais: MNy 50: 318 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Fokos: MNy 54: 348 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Wichmann: MSFOu 36: 73, 74, 81 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 392 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 739, 761 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 178 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 55: 68 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Fokos: NyK 61: 53 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Erdélyi: NyK 66: 393 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Budenz: UA 282 = Budenz, József, Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Budapest 1884–1894 [Sonderdruck aus NyK 18–23].
    • Hunfalvy: VogF 278 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).