Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćärke- FU    'tör, törik  fájdalma van, fáj'  de '(intr., tr.) brechen  Schmerzen haben, weh tun'  en 'break (intr., tr.)  have pain, hurt'



    UEW № 58 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche



    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  särke- 'zerbrechen, zerschlagen, zerschmettern; schmerzen, weh tun'
     särky- 'zerbrechen, entzweigehen, brechen, bersten, zerspringen'
     
    Wepsisch  särge- 'särkeä, halkoa, kiskoa (esim. päreitä), (harv.) kolottaa, jomottaa;, zerbrechen, spalten (z.B. Kienspäne), (selten) schmerzen, weh tun'SKES
     śärǵe- ''
     
    Estnisch regsärge- 'halkoa, rikkoa, pirstoa; spalten, zerbrechen, zerschlagen, zersplittern'< Finnisch
     
    SaamiUtjärˈka 'pistävä kihelmöinti puutuneissa jäsenissä; scharfes Prickeln in eingeschlafenen Gliedern'SKES
    Ltjierˈkē- 'zu(recht)schneiden abschneiden, ab-, ausrunden (das Loch im Schuh)'
    Ltjärˈkē 'zu(recht)schneiden abschneiden, ab-, ausrunden (das Loch im Schuh)'
    Pitečäˈrĕka- 'puutua (jalka, käsi); starr, gefühllos werden, einschlafen (Füße, Hände)'SKES
    Pitečērhka- 'puutua (jalka, käsi); starr, gefühllos werden, einschlafen (Füße, Hände)'
    Nčērgiidi- 'go to sleep (of limbs)'
    Nsær'gâ- 'ache, be painful, be the seat of bad pain (of bones or the head)'< Finnisch
    Kot́š́ė̆ä̆r̆ɢ̄ɒ- 'schmerzen (von der Wunde)'
    Pt́š́ė̆ä̆r̆ɢ̄ɒ- 'schmerzen (von der Wunde)'
    Kt́š́ė̆ä̆r̆ɢ̄ɒ- 'schmerzen (von der Wunde)'T.I.Itkonen, WbKKlp: 653
     
    ? Mari/TscheremissischWšärγe- 'öffnen, zerstreuen'FUF: 31: 173 (E. Itkonen), MRS
    Ošerγe- 'öffnen, zerstreuen'FUF: 31: 173 (E. Itkonen), MRS
    Ošerγalta- 'ein Sträußchen auseinander teilen, zerreißen'Szil [tscher]
     
    Chanti/OstjakischTrjt́erəγ- 'schmerzen, weh tun'Ostjakisches: 11
    Kot́ȧrəj- 'schmerzen, weh tun'PD: 918
    Kazśarĭ- 'schmerzen, weh tun'
    Niśarĭj- 'schmerzen, weh tun'
     
    Mansi/WogulischTJćärk- 'bedauern'WV: 21
    KUśɔ̈̄rγ- 'bedauern'
    Juщɑ̊рй- 'болеть о (сердце)'BW
    Pśarr- 'bedauern'
    Sośārγ- 'bedauern'
    Sośāriγ- 'weh tun'MSFOu: 101:467 (Kannisto – Liimola)
    Nśārγi: kātém śārγi 'fáj a kezem; meine Hand tut weh'VNGy: 2/2:702
    Nсярг- 'болеть (о сердце)'
     
    Ungarisch sért- 'verletzen, beleidigen, kränken'
     megsérül- 'verletzt werden; beschädigt werden'
    regsér- 'Schmerzen haben, weh tun'
    Altsér 'Wunde (?)'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz šärγe-, šerγe- 'nyit, szétszór' szavak csak akkor tartoznak ide, ha *ć < *ś hangváltozás történt. Az egyeztetés jelentéstani okok miatt is bizonytalan.

    Megalapozatlan a fent említett osztják, vogul és magyar szavakat a finn, lapp és cseremisz szavaktól (mint pl. MSzFgrE) hangtani okokra hivatkozva különválasztani, mivel a lapp tjäŕka stb. szó, amely kétségkívül összetartozik a finn särke- szóval, egyértelműen alapnyelvi szókezdő *ć affrikátára mutat.

    A 'tör' ~ 'fájdalmat okoz, fáj' jelentéskapcsolathoz vö. lapp N bǫđˈđi- 'darabokra szed; elválaszt, kivág, elvág, kiszakad, elszakad' ~ magyar fáj- 'fájdalmat okoz, fáj' (lásd *poδ̕ɜ 'forgács, szilánk; (szét)hasít' FU; ugyanitt további jelentéstani párhuzamok).

    Speciális jelentésük miatt nem valószínű, hogy a lapp N čiergâ-rˈgâm- 'lombhullató fa törzséből kifűrészelt (lehántott) darab, de nem nyárs', valamint a lapp N čœrgĕti- 'az agancs levágása, úgy mint az ak'se esetében, a koponya egy részével együtt' (SKES) szavak idetartoznak.

    A lapp N čœrˈgo -rg- 'villám, csattanás stb.' (T. I. Itkonen: JSFOu 32/3: 55; SKES) idevonása jelentéstani okok miatt téves.

    A mordvin E seŕeďe-, M śäŕäďe 'beteg; fáj, fájdalmat okoz', a votják sȯr-, su̇r- 'összetör, eltör' (Lindström: Suomi 1852: 91; Anderson, Wandl. 148-9; Setälä: JSFOu. 14/3:39, FUF 2:249; Paasonen, MordChr. 124; s-Laute 24; Wichmann, WotjChr. 100; Ravila: FUF20: 116; E. Itkonen: FUF 31: 173 ?-lel; SKES ?-lel; ESK) és a zürjén sere̮d- 'разрыхлять (гряδку)' (ESK) szavak szókezdő s hangjuk miatt nem vonhatók ide, továbbá a mordvin szó ŕ hangja (amely nem vezethető vissza *rk kapcsolatra) miatt sem tartozhat ide (lásd *särɜ- 'tör, törik' FP).

    Ha az alapnyelvre 'tör, törik' → 'fáj, fájdalmat okoz' jelentések tehetők fel, akkor az osztják (916) Ni. śɑ̆rə '(meg)égett darab', C ťĕrəj- 'odaég (üres fazék a tűzön)', Ni. śɑ̆rəj-, Kaz śɑ̆rĭ- 'megpirult, kívül megégett' és a vogul (Kálm., WogT 304) Ju. śär 'hamu', Sy. śar 'megégett bőr, kenyér, odaégett étel', (WV 27) TJ ćirej-, KU śärəj-, P śɑ̄rəj-, So śarij- '(meg)ég' (MSzFgrE) szavak idetartozása nem valószínű.



    Literatur
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 11: 181 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Ravila: FUF 20: 116 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 249 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 173, 207, 253 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Blomstedt: HB 17 = Blomstedt, Oskar Aukusti Frithiof, Halotti beszéd, ynnä sen johdosta Wertailevia Tutkimuksia Unkarin, Suomen ja Lapin Kielissä. Helsinki 1869.
    • Setälä: JSFOu 14/3: 39 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Honti: MNy 81: 146 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Paasonen: MordChr 124 = Paasonen, H., Mordwinische Chrestomathie mit Glossar und grammatikalischem Abriss. 2. Auflage (1953). (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. IV)
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 184, 233 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Honti: NyK 80: 377 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 24- 5
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 91
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 667 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Anderson: Wandl 148-9, 213 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).
    • Wichmann: WotjChr 100 = s. Wichm [wotj]