Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. muŋkɜ FU    'test'  de 'Körper'  en 'body'



    UEW № 563 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mari/TscheremissischKBmoŋγə̑r 'Rumpf, Leib'
    Umoγər 'Rumpf, Leib'
    Bmoγər 'Rumpf, Leib, Körper, Richtung, Seite'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSmi̮gor 'Körper, Wuchs, Statur, körperliches Äußere, Gestalt'
    Kmugor 'Körper, Wuchs, Statur, körperliches Äußere, Gestalt'
    Gmugor 'Körper, Leib'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSOmi̮ge̮r 'туловище, стан'
    Vmi̮g 'Schoß (am Kleid), Leib (am Hemd), Unterteil, Leib (am Frauenhemd)'
    Pmi̮g 'Schoß (am Kleid), Leib (am Hemd), Unterteil, Leib (am Frauenhemd)'
    Pmi̮ge̮·r 'Wuchs, Leibesgestalt, Rumpf'
    POmѳgѳ·r 'Leib, Rumpf'
     
    Ungarisch mag 'Samen; Korn; (Frucht) Kern; Nachkomme Nachkommenschaf (nach 1416.um1450.maguabol, BécsiK10; 1617, magu, Lép.: PTük. 402 NySz.) Samen; Korn; (Frucht) Kern; Nachkomme, Nachkommenschaft, Samen'Akk. magot
     maga 'selbst; allein; Sie; und doch zwar; dial. wohl, zwar; mein Mann'
     ?magas 'hoch; (altung.) Höhe'
     ?magvas 'kernig gehaltvoll'
    regmagló 'szaporítás végett tartott disznó; Zuchtschwein'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz és permi r denominális névszóképző.

    Az eredeti 'test' jelentésből fejlődött ki a magyar 'mag' jelentés, vö. lat. corpus 'test' ~ 'velő, mag' ~ ófelnémet (h)rëf 'test, altest, anyaméh'. Az eredeti 'test' jelentésből érthető meg a visszaható névmási jelentés; vö. mongol beje 'test' ~ mini beje 'én magam', jakut bäjä 'test' ~ min bäjäm 'én magam', nyenyec piδ, puχūδ 'test' ~ mań pitam 'én magam'. A kérdőjellel idevont magyar magas 'magas' szó jelentéséhez vö. syrj. P mi̮ge̮∙r 'test, törzs' ~ mi̮ge̮ra 'nő, -növésű'.

    A magyar mag 'mag' és maga 'maga' szavak elválasztása és utóbbinak egy feltett finnugor *mb névmás g (< *ŋ) képzővel ellátott származékából való eredeztetése (Martinkó: NytudÉrt. 38: 40, MNy. 52: 263) nem fogadható el.

    A nyenyec *maŋk- (< mań manktan) 'én magam' stb. és szölkup *maga- 'test' szavak egyeztetése a magyar maga névmással nem valószínű. A nyenyec szónak más magyarázata is lehet, a szölkup szó pedig névutó, illetve rag, mely egy mo- (< m) 'dolog, valami' jelentésű névszó ga (q) koaffixummal ellátott alakjából keletkezett.



    Literatur
    • N.Sebestyén : CIFU 256.00 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • Beke: CserNyt 113 = Beke, Ödön, Cseremisz nyelvtan. Budapest 1911 (FF 16 – Sonderdruck aus NyK 39–41).
    • Setälä: FUFA 12: 86 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 53 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Gombocz: MNy 20: 61 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 596, 598 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Hajdú: NéprNytud 7: 11 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyK 64: 341
    • Ojansuu: Pron 76 = Ojansuu, Heikki, Itämerensuomalaisten kielten pronominioppia. AUFA B 1: 3 1922.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Ravila: Vir 1931: 310 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Lytkin: VokPerm 194 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.