Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćaδa, śaδa FU ?U   'futás; nőstény állatok párzási ingere, üzekedés; fut; üzekedik'  de 'das Laufen, das Rennen; die Brunst der weiblichen Tiere; laufen, rennen; brunsten'  en 'the rut of the female animal '



    UEW № 49 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Fortpflanzung. Geburt


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  suota 'läufische Stutenherde'
     suoti- 'läufisch sein'
     olla suodilla 'vara löpsk; läufisch sein'
     
    SaamiNcuođđe- -đ- 'go outside the herd to look for female reindeer (of a weak male reindeer in the rutting season of one recently castrated, or of one with its antlers cut, but not castrated)'
    It́š́̆ɯə̆·δˉδɛˉ 'hirvas joka on voitettu ja joka sen jälkeen on lähtenyt karkuun; Rentierstier, der besiegt wurde und der danach die Flucht ergriffen hat'MSFOu: 45:207 (Äimä)
     
    Wotjakisch/Udmurtisch ćulal 'просовывать, просунуть;, durchdrücken, durchdrängen, durchstecken'URS
     
    Komi/SyrjPečćual- 'быть в течке (о медведях,кошках собаках)'
    Vćue̮d- 'beunruhigen aufregen, in Wallung bringen'
    Udćual- 'läufig brünstig sein (Hund, Pferd, Katze, Schwein)'
    Udćual- 'развратничать'
    Vmćual- 'быть в течке (о медведях,кошках собаках); любезничать (о парне и девушке)'
    Pćuvav- 'vorbeigehen vorübergehen (z. B. an einer Kirche; auch von der Zeit)'
    POćula·l- 'erschrecken'
     
    Ungarisch szalad- 'laufen, rennen; sich flüchten, entkommen'
     ?szilaj 'unbändig, ungestüm, wild, feurig'
     
    ? NenetsischTsāje 'balzen (ein Vogel z. B. Schneehuhn, Gans, Wildente u. a.)'Juraksamojedisches: 403


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    zürjén e̮dalavmagyar ad képző.

    finnben szórványos *a > (*ō >) uo változás történhetett, feltehetőleg a *satasata 'száz' szóval való homonímia elkerülése céljából, de a suottisuoti 'sötétbarna ló' (< skandináv *sōte) szó analógiás hatásával is számolni lehet. Az *afinn uo hangváltozáshoz lásd még a *saja 'árnyékFP és a *sala '', FP alakok finn folytatóit.

    A zürjén alapján eredeti *ć hang tehető fel, bár az sem zárható ki, hogy a szókezdő mássalhangzó *ś volt. Ebben az esetben a zürjénben szórványos *ś > ć változás tehető fel.

    A nyenyecben a szókezdő *ć vagy *ś hatására *δ > δ̕  > j változás történhetett.

    A nyenyec szó csak akkor tartozhat ide, ha eredeti jelentése 'udvarol' volt, s nem függ össze az O sɑ̄jū 'katona, harcos, ellenség' szóval.

    A 'futás' ~ 'a nőstény állatok koslatása' jelentéskapcsolathoz vö. magyar ív- 'ívik (hal)' ~ finn juosta (juokse-) 'fut', vogul LO χajt- 'fut' ~ 'üzekedik', csuvas tš́ṷp- 'fut' ~ 'üzekedik', német laufen 'fut' ~ belaufen, laufig 'üzekedik'.

    Nomenverbum.

    Az ESK-ban a zürjén ćuav- 'бытъ в тeчкe' és ćulav- 'проŭти' két külön szó, és az első esetében lehetségesnek tartja a cseremisz čua- 'лъcтитъ полъcтитъ кому-л' és finn suosi- 'kedvez, előnyben részesít, kivételez' szóval való egyeztetést. Ez nem fogadható el, mivel a zürjén ćuav- a *ćulal- (> *ćuvav- > *ćuav-) származéka lehet, és a finn, valamint a cseremisz szó jelentéstanilag nem kapcsolható vele össze. Ezenkívül a cseremisz szó č hangja *ć, vagy *ś hangra vezethető vissza, továbbá a finn szóval annak eredeti szóbelseji t hangja miatt sem vethető egybe (vö. SKES).

    Horváth (NyK 53: 253) az osztják Trj. sɑ̆γəл-, DN saχit- 'üget', vogul N sūli̊nt- 'szökken' szavakat a magyar szalad- igével egyezteti. Ez azonban nem fogadható el, mivel az osztják л, t és vogul l képző, nem pedig az *lk mássalhangzókapcsolat elemének folytatója. Az osztják és vogul szavakat lásd a *sȣŋɜ- 'ugrik, fut, üget' Ug szócikk alatt.



    Literatur
    • Collinder: CompGr 110 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUF 2: 261 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Äimä: MSFOu 45: 207 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 58: 121 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • E.Itkonen: MSFOu 79: 62 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Rédei: Mskr
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Setälä: NyK 26: 385, 424, 27: 76 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Setälä: Nyr 26: 5 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Genetz: Suomi 1897/3/13: 11
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Genetz: VähKirj 23/1: 8 = Vähäisiä Kirjelmiä. Suom. Kirj. Seura. 1–, Helsinki 1885.
    • Kalima: Vir 1930: 347 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Uotila: Vir 1944: 33-40 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Lytkin: VokPerm 218 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.