Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. arwa (arγa) FU    'ár, érték'  de 'Preis, Wert'  en 'price, value'



    UEW № 26 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Preis


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  arvo 'Wert, Ansehen; Mutmaßung'
     arvaa- 'ungefähr schätzen, mutmaßen, raten, erraten, vermuten'
     arvele- 'meinen, vermuten, glauben, überlegen'
     
    Estnisch  aru 'Zahl, Rechnung, Berechnung, Verhältnis, Art und Weise'Gen. arvu
     arva- 'denken, meinen, schätzen, urteilen, vermuten, erachten'
     arv 'Zahl, Rechnung, Berechnung, Verhältnis, Art und Weise'
     
    SaamiNar'vâli- 'think, think so'
    Nar'vedi- 'understand, understand how so; guess'
    Nar'vo -rv- 'value, significance; importance'< Finnisch
     
    ? MordwinischEaŕće- 'denken, gesinnt sein'
    Eaŕśe- 'denken, gesinnt sein'
    Maŕśe- 'denken, gesinnt sein'
     
    ? Komi/SyrjLuartal- 'berechnen, schätzen, veranschlagen'
    Sartal- 'bedenken, überlegen, erwägen meinen, annehmen, zählen, berechnen'
     
    ? Chanti/OstjakischOȧrtȧlə- 'prüfen, befühlen, betrachten, sich erkundigen'< Komi/Syrj
    Nartat- 'nachsinnen, überlegen'< Komi/Syrj
     
    ? Mansi/WogulischPārtlākt- 'einander fragen'< Komi/Syrj
    Soārtal- 'untersuchen, prüfen; mutmaβen'< Komi/Syrj
     
    Ungarisch ár 'Preis'
     áru 'Ware'
    Altarrus 'Preis'
    Altarra 'Preis'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    < ? indoeurópai: szanszkrit arghá- , szogd 'rγ , oszét ar 'érték, ár'.

    A mordvin és zürjén szavak csak akkor tartozhatnak ide, ha a ć, ś, t elemeik képzők. A magyar eredeti áru ~ árr- tőalternáció az * (< * vagy *rw) hangváltozással magyarázható.



    Literatur
    • ÁKE 136 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Sajn: Dem 68 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Kalima: Hirt-Festschr 2: 203 = Germanen und Indogermanen. Volkstum, Sprache, Heimat, Kultur. Festschrift für Herman Hirt. Hg. von Helmut Arntz. 1–2. Heidelberg 1936 (Indogermanische Bibliothek. II. Abt., XV. Bd.).
    • Lakó: MNy 43: 34 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Honti: MNy 81: 146 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Harmatta: MőT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
    • Wiklund: MSFOu 10: 137 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Joki: MSFOu 151: 251 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 747 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 14
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.