Uralonet

aŋe U 'nyílás, bevágás, mélyedés' de 'Öffnung, Einschnitt, Vertiefung' en 'opening, incision, deepening'

UEW № 17 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Öffnung, Furche, Höhlung

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Saami	L	vuoŋasti- -gŋ- '(einen Hund) mit Maulkorb versehen'
	N	vuoŋâs 'halter or band on the muzzle of a dog, to prevent it from bitingreindeer'	Gen. -gŋ-

Mordwinisch	E	oŋ- 'Gebiß am Zaum'	Pl. onkśt́
	E	oj- 'Gebiß am Zaum'	Pl. ojkst
	M	ov- 'Gebiß am Zaum'	Pl. ovks

? Mari/Tscheremissisch	KB	äŋ 'Mündung'
	B	aŋ 'Öffnung des Sacks'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	i̮m 'Mund, Öffnung, Mündung'
	K	ə̑m 'Mund, Öffnung, Mündung'
	G	ị̑m 'Mund'

Komi/Syrj	Ud	ve̮m 'Mund, Öffnung, Mündung'
	S	vom 'Mund, Öffnung'
	P	e̮m 'Mund, Öffnung'
	PO	u̇m 'Mund'

Chanti/Ostjakisch	V	ǒŋ 'Mund, Mündung (einer Reuse, einer Flasche, eines Flusses u. a.)'
	DN	oŋ 'Mund, Mündung (einer Reuse, einer Flasche, eines Flusses u. a.)'
	O	uŋ 'Mund, Mündung (einer Reuse, einer Flasche, eines Flusses u. a.)'

Ungarisch	reg	aj 'Kerbe; Tal Schlucht'
	reg	áj 'Kerbe; Tal Schlucht'
	reg	ajak 'Lippe'
	Alt	felajz- '(Bogen) spannen; aufregen aufreizen, reizen, aufhetzen'
	Alt	'aufspreizen'

Nenetsisch	O	ńaʔ 'Mund'
	Nj	ńāŋʔ 'Mund'

Enetsisch/Jenissej-Samojedisch	Ch	êʔ 'Mund'	Gen. eoʔ
	B	naʔ 'Mund'	Gen. nâʔ

Tawgy		ŋâŋ 'Mund'

Selkupisch	Ta	oang 'Mund'
	Ta	ā́ng 'Mund'
	Tur	åq 'Mund'
	Ty	āq '(joen) suu'
	Ke	aang '(joen) suu, Flußmündung'

Kamassisch		aŋ 'Mund'

Koibalisch		an 'Mund'

Motorisch		ag-ma 'Mund'

Karagass		ен-де 'Mund'

Taigi		äŋ-de 'Mund'

Erklärung

Vö. altaji: *amŋa : török aγïz 'száj', csuvas vɑ̆r , mongol ang 'nyílás', mongol aman 'száj', tunguz amŋa 'száj, torkolat'.

A lapp s és mordvin ks denominális névszóképzők.

A cseremisz szó idetartozása a nyelvjárások közötti ä ~ a megfelelés miatt bizonytalan.

A magyarban *ŋ > *γ spirantizálódás ment végbe. A γ hang magánhangzóközi helyzetben kiesett, s az így keletkezett hiátust j töltötte ki. Az aj, áj alakok közül az aj az eredetibb, az áj esetében nyúlás történt.

A szót többen (MUSz. 721, 723; Toivonen: Vir. 1916: 165; Uotila: MSFOu. 65:318, SyrjChr. 75; Steinitz, FgrVok. 37; FUV; Liimola: MSFOu. 125:304-7) a következő szavakkal vetették egybe: finn uksi (Gen. uksen) 'ajtó'; lapp N ukˈsâ -vs- 'kapualj; ajtó, kapu'; votják S G e̮s, K ȯs 'ajtó', zürjén -e̮s: S e̮ʒ́e̮s, P e̮ʒ́e̮·s 'ajtó'; ? vogul (Munk. NyK 23: 375) K ūtχė 'ajtóküszöb', ūtγė, ūtγäĺ 'a küszöb irányában'. Az egyeztetés nem fogadható el, mert a FU -ks- hangkapcsolatból *k > γ vokalizálódás következtében a magyarban hosszú magánhangzónak kellett volna létrejönni, vö. magyar máj 'máj' ~ finn maksa, magyar ívik '(hal) ívik' ~ finn juosta (juoksen), 'fut; párosodik'. A finn uksi stb. szavakhoz lásd *ukse 'ajtó' FP szócikket.

A magyar aj, áj egy másik szócsaláddal is egyeztethető (MUSz. 723; Szinnyei: Nyr. 8: 97; Halász: NyK 24: 453; Gombocz: NyK 39: 256; Beitr. 278; Németh: NyK 47: 70; EtSz.; SzófSz.): finn ovi (Gen. oven) 'ajtó' stb. Azonban a magyar szavak szóbelseji j hangjuk miatt nem tartozhatnak össze ezekkel a szavakkkal. A finn ovi stb. szavakhoz lásd *owe 'ajtó' U.

Pais (MNy. 45: 269) a magyar szóhoz kapcsolja a magyar (nyj.) áj- 'ás' igét, ami azonban nem tartozik ide, mert rokon nyelvekben megtalálható megfelelői névszók. Továbbá jelentéstani nehézségek is adódnak.

K. Palló (NyK 65: 180) a magyar áj változatot török *ōj ~ *ōj- nomenverbum tő átvételének tekinti (vö. türkmén ōj 'ложбина, котловина', ōj- 'δолбить' LGV), azonban a török ō (o) ~ magyar á megfelelés nem valószínű.

Literatur

Ligeti: AOH 12: 8-9 = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1950–.
Beitr 27 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Steinitz: FgrVok 45 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Toivonen: FUF 17: 281 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Lehtisalo: FUF 21: 8 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 20 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 53 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 721, 723 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Gombocz: NyK 39: 256 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 67: 325 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Kálmán: NytudÉrt 40: 158 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
Németh: Probleme der türkischen Urzeit 70-71
SzófSz (ajak, ajz) = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.