Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. iće, iśe FU    'árnyék; árnyéklélek'  de 'Schatten; Schattenseele'  en 'shadow; shadow soul'



    UEW № 142 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Lélek,  Sötét


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn itse 'selbst'
     itsetön: juoppo meni itsettömäksi 'blev sanslös; der Trinker wurde bewußtlos'
     
    vepsze itšhīne 'kaatumatauti; Epilepsie'SKES
     
    észt ise 'selbst; eigen, besonder, von eigentümlicher, besonderer Art'
     
    számi/lappLietj 'selbst, selber (als Bestimmung zum Subj. des Satzes); selbständig, eigenmächtig, selbstherrlich, wer sein eigener Herr ist und nicht anderen zu gehorchen braucht'
    Nieš~jieš 'himself, etc. (qualifying the subject of the sentence); as the first part of compounds, but not of pronouns: self-; (placed before the subject of the sentence to emphasize it) himself, etc. the very…, even the…'Du, Pl. ieǯâ~jieǯâ
    Notjiehč 'selbst, sich, sein'Kuollan:502
    Notjehč 'selbst, sich, sein'
    Aīč 'selbst, sich, sein'Kuollan:502
    Kldīčč 'selbst, sich, sein'Kuollan:502
    Tjičče 'selbst, sich, sein'Kuollan:502
    Tjiǯ 'selbst, sich, sein'
     
    mordvinE 'selbst, selber, eigen'
    Eäś 'selbst, selber, eigen'
    Eeś-orma 'eine Krankheit, bei der man sein Bewußtsein verliert'orma 'Krankheit'JSFOu:61/3:12 (Ravila)
    M 'selbst, selber, eigen'
     
    mari/cseremiszKBəške 'selbst, eigen'
    KBške 'selbst, eigen'
    Uə̑ške 'selbst, eigen'
    Uške 'selbst, eigen'
    Miške 'selbst, eigen'
    Bške 'selbst'
     
    udmurt/votják ač́- 'selbst'
     ać- 'selbst'
    Sač́im 'ich selbst'
    Gaćim 'ich selbst'
     
    komi/zürjénSać-: aći̮m 'ich selbst'
    Pać-: aći̮m 'ich selbst'
    POać-: a·ćim 'ich selbst'
     
    hanti/osztjákJ-ĕs: i̮ʌĕs 'Schattenseele'PD:207
    Kris 'Seele, Geist, ein immaterielles etwas im Menschen; eine Knospe im Herbst am Stiel der Beere, woraus im folgenden Jahr die Blüte und dann die Beere entsteht'Ostjakisches:87
    Oisχŏr 'Schattenbild; Schemen, Gespenst; Puppe, die nach dem Tode eines Erwachsenen angefertigt wird'χŏr 'Bild, Gestalt'Ostjakisches:87
     
    manysi/vogulTjisú-k'ѳrѳ 'der Name einer ... unruhig umherirrenden Seele'k'ѳrѳ 'Gestalt, Bild'KSz:6:102 (Munkácsi)
    KMisk˳ar 'Schattenseele des lebenden Menschen; Schattengestalt; Geist'k˳ar 'Gestalt, Bild'MSFOu: 113: 12-13 (Kannisto, mitg. Virtanen-Liimola)
    LMjiw-is 'der Schatten des Baumes'jiw 'Baum'KSz:6:102 (Munkácsi)
    Sois 'der wirkliche, im Sonnenschein sichtbare Schatten des Menschen, den dieser immer mit sich führt...; der durchsichtige umherwandelnde 'Geist' eines Menschen, eines lebenden oder eines toten; der Mann hat fünf, die Frau hat vier 'is' und einer dieser 'is' ist der 'ūrt' ein sechsbeiniges fuchsähnliches Geschöpf'MSFOu: 113: 12-13 (Kannisto, mitg. Virtanen-Liimola)
    Soisχor 'Schattenseele des lebenden Menschen; Schattengestalt'
     
    ? magyar éѕ 'und'
     s 'und'
     is 'auch'
    regísz 'fene, rákfene; a foghúst pusztító rút betegség, kis gyermekeknél az ún. szájpenész; lelki kényszerítő ok, valószínűleg egy a rosszak közül; Brand (Krankheit), Krebs; eine böse Krankheit des Zahnfleisches, bei kleinen Kindern die sog. Mundfäule; ein seelischer zwingender Grund, warscheinlich einer von den Bösen'
    regisz 'fene rákfene, a foghúst pusztító rút betegség, kis gyermekeknél az ún. szájpenész, lelki kényszerítő ok, valószínűleg egy a rosszak közül,,, Brand, Krebs, eine böse Krankheit des Zahnfleisches bei kleinen Kindern die sog. Mundfäule, ein seelischer zwingender Grund, warscheinlich einer von den Bösen'
    regiz 'fene rákfene, a foghúst pusztító rút betegség, kis gyermekeknél az ún. szájpenész, lelki kényszerítő ok, valószínűleg egy a rosszak közül,,, Brand, Krebs, eine böse Krankheit des Zahnfleisches bei kleinen Kindern die sog. Mundfäule, ein seelischer zwingender Grund, warscheinlich einer von den Bösen'
    regëѕ 'auch'
    regéѕ 'auch'
    regēѕ 'auch'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir eʒie, iʒie 'maga'.

    A cseremisz ke talán névmásképző lehet.

    A cseremisz, votják és zürjén magánhangzó-megfelelés szabálytalan.

    A magyar ísz a finnugor *iśe, a magyar is, és pedig a finnugor *iće folytatója. A magyar íz szó z hangja másodlagos zöngésülés eredménye.

    A FP nyelvekben 'árnyéklélek' → 'maga', a magyar ísz alakban pedig 'árnyéklélek' → '(a halál után) ijesztő szellem''betegséget okozó szellem''betegség' jelentésváltozás történhetett. Feltehetően a 'maga' jelentés az ugor ágon is kialakult — legalábbis annak magyarrá váló csoportjában. Az ősmagyarban a szó simuló (enklitikus) partikulán keresztül hangsúlyos, nyomatékosító szócskává vált majd 'is' jelentésű kötőszóvá. Végül a beszédfolyam során a hangsúlyos szó végéről levált és a következő szóhoz csatlakozott, miközben felvette az 'és' jelentést.

    Az és, is esetében a 'maga' → 'is; és' jelentésváltozás több analógiával is alátámasztható: a finn itse szintén előfordul nyomósító, kiemelő szerepben; magyar maga 'maga' ~ (ómagyar) 'és, de, bár'; vogul (VNyj. 109) LM ås 'ipse' ~ (ÁKE 229) KO ōs 'még, megint, ismét, azonban', N ɑ̄s 'is, szintén, még, és' stb.

    Fokos (Nyr. 63: 14-22) alapján a magyar és az nomen possessoris képzőből keletkezett, ami során a férjes asszony, feleséges ember összetételekből es formában (a tővéghangzóval) elvonódott és alakilag önnállósult. Ennek a magyarázatnak az a gyengéje, hogy az s képzőnek veláris hangrendű szavakban nem es, hanem as, os formában kellett volna leválnia.



    Bibliográfia
    • Moór: ALH 2: 35, 38, 41, 69 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 168, 172 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Révai: EIGr 361
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 19: 137-8 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 230 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Paasonen: JSFOu 26/4: 6-10 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 73 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • E.Itkonen: LpChr 130 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Klemm: MNy 17: 163-7 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Károly: MNy 56: 244 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSz 24, 220-1 = Szilasi, Móricz, Vogul szójegyzék. (Wogulisches Wörterverzeichnis.) Budapest 1896 [Sonderdruck aus NyK 25].
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Paasonen: NyK 39: 346 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Pais: NytudÉrt 40: 284 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Pápay: Szily-Eml 48.00
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Klemm: TörtMondt 18, 25, 27, 42, 51 = Klemm, Antal, Magyar történeti mondattan. [3 Hefte] Budapest 1928, 1940, 1942 (MNyK II, 6).
    • Bouda: UJb 20: 73 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Angere: UrJukFr 70, 127 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
    • Anderson: Wandl 168 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).