Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. ńole- (ńōle-) U    'nyal'  de 'lecken'  en 'lick '



    UEW № 633 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Essen. Trinken


    Set of correspondences
     
    Finnish nuole- 'lecken'
     
    Estonian nooli- 'belecken, naschen, lecken'
     
    Saami/LappishLnjå̄llō- 'lecken'
    Nnjoallo- -l- 'lecken'
     
    MordvinEnola- 'lecken'
    Mnola- 'lecken'
     
    Mari/CheremisKBnə̑le- 'lecken'
    Unule- 'lecken'
    Bnule- 'lecken'
     
    Udmurt/VotyakSńul- 'lecken'MSFOu: 65:53 (Wichm-Uot.)
    Gńulị̑- 'lecken'MSFOu: 65:53 (Wichm-Uot.)
     
    Komi/ZyryanSńul- 'lecken'
    Pńuv- 'lecken'
    POńul· 'lecken'
     
    Khanty/OstyakVńăla- 'lecken'OL: 50
    DNńăt- 'lecken'OL: 50
    Ońăl- 'lecken'OL: 50
     
    Mansi/VogulTJńalā·nt- 'lecken'WV: 69
    KUńalənt- 'lecken'WV: 69
    Pńaləmt- 'lecken'WV: 69
    Sońolant- 'lecken'WV: 69
     
    Hungarian nyal- 'lecken'
     
    ? Nenets/YurakOńāncā- 'lecken'Juraksamojedisches: 308
     
    ? Nganasan ńəntəsa- (ńontəsa-) 'lecken'NyK: 72:84 (Mikola)
     
    SelkupTańu- 'lecken'Erd
    TaUńūqe̮l- 'lecken'DonnMskr
    Tyńūqel- 'lecken'
     
    Kamassian nɯ- 'lecken'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A vogul ɑ̄nt, əmt és szölkup qe̮l képző.

    A magánhangzó-képviseletek (ősfinn *ō , lapp *o, mordvin *u) a szó affektív jellegével magyarázhatók.

    A nyenyec és nganaszan szavak csak akkor tartoznak ide, ha az nc, nt képzők.




    Bibliography
    • Gyarm: Aff 77-9, 202-3, 371 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 40 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 28, 59 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Lehtisalo: FUF 21: 20 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 168 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 33 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 60 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 407 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 459 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 73 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Erdélyi: NyK 69: 178 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 65
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 951 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 170 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.