Tájékozató az Uraloneten való kereséshez

A program segítségével az MTA Nyelvtudományi Intézetében készített számítógépes  adatbázisban kereshetünk. A korpusz alapja az UEW (Uralisches Etymologisches Wörterbuch) 1876 szócikke a kikövetkeztetett alapalakok szerint csoportosítva.

Jelenleg 4 egységben kereshetünk: Keresés az alapalakok között, Keresés az egyes (leány)nyelvi adatok között, Keresés a magyarázó részben, Bibliográfia. A kiválasztott részre kattintva juthatunk el a bővített lehetőségekhez.

Keresés az alapalakok között

Böngészés

A listában betűrendben megtalálható minden alapalak, ezek közül bármelyikre rákattintva megnézhetjük a teljes etimológiát.

Alapnyelv

Az adatbázisban különböző nyelvtörténeti korokig visszavezethető etimológiákra kereshetünk, ezek a következők lehetnek:

U uráli

FU finnugor

FP finn-permi

FW finn-volgai

Ug ugor

Korlátozhatjuk a keresést  egy vagy több alapnyelvre, illetve választhatjuk a mind lehetőséget.

Minősítés

Az etimológiák megalapozottságuk szerint  biztos/bizonytalan minősítést kaptak, eszerint is szűkíthetjük a keresést, vagy választhatjuk a mind lehetőséget.

Kikövetkeztetett alapalak/ CV-szerkezet

Ebbe a mezőbe beírhatunk teljes szóalakot vagy egy részletet. A % jel a szóalakban tetszőleges számú elemet, a _ jel pedig egy betűt helyettesíthet. Az alapalakokban előforduló speciális karaktereket/betűket a mező melletti gombokra kattintva lehet beírni.

Itt kereshetünk az alapalakok szerkezetére, illetve ezek részleteire is a szavakat alkotó mássalhangzók  (C) és magánhangzók (V) sorrendje szerint. Ebbe a mezőbe nemcsak a C és V szimbólumokat, hanem az alapnyelvi fonémákat szimbolizáló karaktereket is beírhatunk. Kereshetünk szó eleji, szó végi, szó belseji elemre és kapcsolatokra, vagy a teljes alakra.

A teljes szóalakok kiválaszthatók a Böngészés az alapalakok között oldalról is.

Az alapnyelvekre kikövetkeztetett magán- és mássalhangzók értékei

Az alapnyelvekre kikövetkeztetett magán- és mássalhangzók értékei

	alsó nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítés nélküli
	középső nyelvállású, középen képzett, ajakkerekítés nélküli
	palatális (elülső szájpadláson képzett) zöngétlen zár-rés hang
	dentialveoláris (a fogak mögött az elülső szájpadláson képzett) zöngétlen zár-rés hang
	interdentális zöngétlen réshang
	interdentális (fogak között képzett) zöngés réshang
	interdentális (fogak között képzett) zöngés réshang
	középső nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli
	középső nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli, hosszú
	felső nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli
	palatális (a fogak mögött az elülső szájpadláson képzett) zöngés félhang
	veláris (hátulsó szájpadláson képzett) zöngés réshang
	veláris (hátulsó szájpadláson képzett ) zöngétlen zárhang
	dentialveoláris (a fogak mögött az elülső szájpadláson képzett) zöngés folyékony hang
	palatális (elülső szájpadláson képzett) zöngés folyékony hang
	bilabiális (két ajakkal képzett) orrhang
	dentális (fogak között képzett) orrhang
	palatális (elülső szájpadláson képzett) orrhang
	veláris (hátulsó szájpadláson képzett) orrhang
	középső nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítéses
	középső nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítéses, hosszú
	Bilabiális (két ajakkal képzett) zöngétlen zárhang
	dentális (fogak között képzett) pergőhang
	dentialveoláris (a fogak mögött az elülső szájpadláson képzett) zöngétlen réshang
	palatális (elülső szájpadláson képzett) zöngétlen réshang
	dentialveoláris (a fogak mögött az elülső szájpadláson képzett) zöngétlen réshang
	dentális (fogak között képzett) zöngétlen zárhang
	felső nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítéses
	elöl képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítés nélküli
	bilabiális (két ajakkal képzett) zöngés félhang
	bármilyen elől képzett magánhangzó
	bármilyen hátul képzett magánhangzó
	bármilyen magánhangzó

Artikulationsart
Artikulationsstelle	Verschlusslaute		Affrikaten	Spiranten	Liquiden
	Orale	Nasale
Bilabial
Dental
Alveolar				,	,
Alveopalatal				,
Palatal
Palatovelar

Fogalomkör

A rekonstruált jelentéseket nagyobb csoportokba, ún. jelentésmezőkbe soroltuk, amelyek tovább is bonthatók kisebb alcsoportokra. A szójelentések, így az alapnyelvi jelentések is gyakran több kategóriába besorolhatók (pl. az ’apa’ jelentés „Rokonságnév” és a „Férfi” mezőben is). Mivel a névmásoknak nincs mezőkhöz kapcsolható jelentése, ezért a lista végén külön csoportba kerültek. E fogalomköri felosztás segítségével anélkül kereshetünk különféle szócsoportokra (mozgást jelentő igék, dimenzionális melléknevek, rokonságnevek stb.), hogy ismernénk a konkrét etimológiákat.

Kikövetkeztetett jelentés

Az alapalak jelentését az összetartozó adatok jelentései alapján következtették ki. Ebbe a mezőbe az adatbázisban szereplővel pontosan megegyező alakot kell beírni a találathoz magyarul, németül vagy angolul. Amennyiben nem ismeri a szótár által használt jelentést, a fogalomkörök szerinti keresést ajánljuk.

Keresés az egyes (leány)nyelvi adatok között

Ebben a részben az etimológiát alkotó rokonnyelvi adatok között többféleképpen kereshetünk.

Nyelvek

Ha az etimológiákat az alapján akarjuk szűrni, hogy milyen nyelvek alkotják, akkor az egyes nyelvek előtti kockát kell bejelölnünk.

Amennyiben egy nyelv összes adatát szeretnénk látni, a nyelv nevére kattintva érhetünk el a böngésző oldalra.

Minősítés

A szótár minden nyelvi adatról közli, hogy az biztosan az etimológiához tartozik-e (biztos), vagy az adott alapalakhoz tartozása valószínű ugyan, de különböző szempontok mérlegelése alapján ez teljesen bizonyosan nem állítható (bizonytalan). Harmadik lehetőség (mind) választásakor a keresőprogram nem szűr e szempont szerint, hanem minden lehetséges találatot megjelenít.

Átvételek az egyes nyelvek között

A szótár nemcsak az egyes etimológiákat alkotó nyelvi adatokat tartalmazza, hanem a belső (két rokon nyelv közötti) kölcsönzésekre is utal. A listákból kiválaszthatjuk az Átadó nyelvet és/vagy az Átvevő nyelvet. A legördülő listákban csak azok a nyelvek jelennek meg, amelyekből, ill. amelyekbe az adatbázis szerint ténylegesen történt kölcsönzés.

Keresés a magyarázó részben

Ebben a részben az egyes etimológiákhoz tartozó nyelvészeti magyarázatokban kereshetünk. A szabadszavas keresés során csak pontosan illeszkedő találatot kapunk.

Bibliográfia

Ennek a résznek a segítségével a felhasznált  szakirodalomban tájékozódhatunk.

Lehetőség van a Szerzők és a Mű címe szerinti keresésre. Az utóbbi listában folyóiratok is találhatók.

Ha kitöltöttük a megfelelő mezőket, a Keresés gombra kattintva kapjuk meg a találatokat az alapalakok szerint sorba rendezve. A találati lista elemeire kattintva az adott rekonstruktumhoz tartozó teljes etimológia megjelenik egy új oldalon.

A találati lista lehetőségei

A Megjelenítés melletti négyzeteket használva állíthatjuk be, hogy a lista milyen részeket jelenítsen meg (Alapnyelv, Jelentés, Bibliográfia).

A No. négyzet bejelölésekor az etimológia sorszáma jelenik meg. (A készülő oktatási segéd anyagok gyakran ezekre a sorszámokra hivatkozik.)

Az Alapnyelv választásakor a találati listán az alapalak mellett az is megjelenik, hogy az adott alak melyik alapnyelvhez tartozik. A biztos etimológiákhoz tartozó rövidítés félkövér (U FU FP FW Ug), a bizonytalanoké nem (U FU FP FW Ug).  

A Megjelenítés sor jobb oldalán látható, hogy az adott találati lista hány elemből áll, és (több elemű lista esetén) azokból mennyi látható az aktuális képernyőn. Az első keresés előtt ezen a helyen a Nincs találat szöveg olvasható.

A keresés eredményét tartalmazó lista egy-egy elemére kattintva az adott alapalakhoz tartozó adatokat, így az etimológiát alkotó nyelvek adatait láthatjuk.

Az egyeztető rész alatti oszlopok tartalma: vízszintes szaggatott vonal választja el az egyes nyelvekhez tartozó nyelvi adato(ka)t (a nyelvnevek utáni rövidítés a nyelvjárásokat jelöli), majd az adat jelentése következik. A nyelvcsaládon belüli szókölcsönzést (átvételt) piros pontozás jelzi, az átadó nyelv a jobb oldalon van feltüntetve. Ez után az adatra vonatkozó bibliográfia következik. A kérdőjelek arra utalnak, hogy az adott egység nem biztosan tartozik az etimológiához.