Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. mȣ̈ U    'én'  de 'ich'  en 'I'



    UEW № 576 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: -


    Set of correspondences
     
    Finnish minä 'ich'
     mä 'ich'
     
    Estonian mina 'ich'
     ma 'ich'
     
    Saami/LappishLmån 'ich'
    Nmǭn 'ich'
    Nmūn 'ich'
    Nmǫn 'ich'
    Nmun 'ich'
    Notmon 'ich'
    Amon 'ich'
    Kldmunn 'ich'Kuollan: 2004
    Kldmun 'ich'
    Tmunn, mun 'ich'Kuollan: 2004
    Tmun 'ich'
     
    MordvinEmon 'ich'
    Mmon 'ich'
     
    Mari/CheremisKBməń 'ich'
    Umə̑jə̑ 'ich, wir'
    Bmə̑ń 'ich'
    Bmə̑j 'ich'
    Bmə̑ńe 'ich'
     
    Udmurt/VotyakSmon 'ich'
    Gmon 'ich'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanSme 'ich'
    Sme 'ich'Adess. menam
    Pme 'ich'
    Pme 'ich'Adess. menam
    POme 'ich'
     
    Khanty/OstyakVmä 'ich'OL: 3
    DNmȧn 'ich'
    Omȧ 'ich'
     
    Mansi/VogulTJäm 'ich'FUF: 28:20 (Kannisto-Liimola)
    KUom 'ich'
    Pam 'ich'
    Soam 'ich'
     
    Hungarian én 'ich'Akk. engëm
     engëm 'mich'
     
    Nenets/YurakOmań 'ich'Juraksamojedisches: 247
     
    Enets mon 'ich'AkkSg. moďiMSFOu: 72:189
     
    Nganasan mannaŋ 'ich, mich'MSFOu: 72:189
     
    SelkupTamat 'ich, mich'
    Nmat 'ich'
    Kemat 'ich'
    Keman 'ich'
     
    Kamassian man 'ich'
     
    Koibal mon 'ich'MSFOu: 72:389
     
    Mator man 'ich'MSFOu: 72:389


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vgl. juk. met 'ich'; alt.: *bi  : türk. min ~ män (< bi-n), tschuw. epĕ (< bi), mong. bi , ma.-tung. *bi ; ieur.: lat. me 'mich' usw.

    Finn., est., lapp., mord., wotj., syrj. (in suffigierten Formen), selk. (*n >) n, t, kam., koib., mot. n, tscher. ń, ńe, j, jə̑, jur. ń, jen. ďi (< *j < *ń) und twg. nnaŋ sind Ableitungssuffixe.

    Die vokalisch anlautenden wog. und ung. Pronomina hängen wahrscheinlich historisch zusammen. Die anlautenden Vokale (ung. e, é, wog. ä, o, a) waren ursprünglich Verstärkunspartikel (vgl.  tschuw. epĕ, ep  'ich' ~  alttürk. män ). In einigen wog. Dialektformen (KU omnɑ̄n, P amnɑ̄n Lat.) wurde das Pronominalsuffix -n bewahrt; es trat in den meisten Sprachen an das Wort und ist auch im Ung. anzunehmen (vorung. *ämȣ̈nȣ̈ > *ämnȣ̈ > *ännȣ̈ altung. dial. än > ǟn > én).

    Siehe *mȣ̈ 'wir' U.



    Bibliography
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 70: 100 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.