Az Uralothek alapján |
finn | me 'wir' | ||||||
lűd | müö 'wir' | ||||||
észt | meie 'wir' | ||||||
me 'wir' | |||||||
számi/lapp | L | mij 'wir' | |||||
N | mī 'wir' | ||||||
Not | mij 'wir' | Kuollan? 2004 | |||||
A | mij 'wir' | Kuollan? 2004 | |||||
Kld | mij 'wir' | Kuollan? 2004 | |||||
T | mij 'wir' | Kuollan? 2004 | |||||
mordvin | E | miń 'wir' | |||||
M | miń 'wir' | ||||||
mari/cseremisz | KB | mä 'wir' | |||||
U | me 'wir' | ||||||
B | me 'wir' | ||||||
udmurt/votják | S | mi 'wir' | |||||
G | mi 'wir' | Wichm [wotj] | |||||
komi/zürjén | S | mi 'wir' | |||||
P | mije̮ 'wir' | ||||||
hanti/osztják | V | mĕŋ 'wir' | Du. min | OL 82, 211 | |||
DN | mŏŋ 'wir' | Du. min | OL 82, 211 | ||||
O | muŋ 'wir' | Du. min | OL 82, 211 | ||||
manysi/vogul | TJ | mäŋ 'wir' | FUF: 14:40 (Kannisto-Liimola) | ||||
KU | man 'wir' | Du. min | FUF: 28:21 (Kannisto-Liimola) | ||||
P | man 'wir' | Du. min | FUF: 28:21 (Kannisto-Liimola) | ||||
So | mān 'wir' | Du. mēn | FUF: 28:21 (Kannisto-Liimola) | ||||
magyar | mi 'wir' | ||||||
reg | mí 'wir' | ||||||
reg | mik 'wir' | ||||||
reg | mü 'wir' | ||||||
reg | mű 'wir' | ||||||
reg | mük 'wir' | ||||||
reg | mink 'wir' | ||||||
reg | münk 'wir' | ||||||
Alt | miv 'wir' | 404 | |||||
ÚESz. | mi | ||||||
nyenyec | O | mańeʔ 'wir' | Du. mańīʔ | Juraksamojedisches: 247 | |||
nganaszan | mêŋ 'wir' | Du. mî | |||||
szölkup | Ta | me 'wir' | MSFOu: 122:179, 184 (Castr.-Leht.) | ||||
Tur | mē 'wir' | 331 | |||||
Ke | me 'wir' | MSFOu: 122:179, 184 (Castr.-Leht.) | |||||
kamassz | miʔ 'wir' | Du. mište | |||||
kojbál | ме 'мы, наш' | Janhunen, SW: 91 | |||||
mator | мендя, мєндяє 'мЫ' | Janhunen, SW: 91 |
Vö. jukagir mit 'mi'; csukcs muri 'én, mi', altaji: *bi : török biz , mongol bida (inkluzív), mongol ba (exkluzív); tunguz *büä (exkluzív), tunguz mün-ti (inkluzív).
A mordvin ń, vogul n és magyar n (ómagyar min) a *nɜ uráli névmásképző folytatói. A lapp j, zürjén P j és nyenyec ń szintén képzők.
A magyar mi (nyj. mi, mű, ómagyar miv, ɔ: miü̯) névmásban az uráli *ŋ névmásképző rejlik, amely *γ-n keresztül vokalizálódott. Ez a képző megvan az osztjákban, a vogul tavdai nyelvjárásában és a nganaszanban is.
A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli előzményre. A vokalizmusban mutatkozó sokféleség ősi lehet, miként néhány nyelvben a személyes névmásokból keletkezett személyragok esetében. A finnben *e, a cseremiszben őscseremisz *ε (< *ä vagy *e), a mordvinban, a permi nyelvekben és a magyarban pedig *i vagy *e feltételezhető. Az obi-ugor nyelvekben a kettes számú névmási alakokban ősvogul *ī, valamit ősosztják *i hangokkal, a többes számú alakokban pedig obi-ugor *ä (> ősvogul *ǟ ~ *ä̆, ősosztják *ö̆ és *ĕ) hanggal lehet számolni.
Lásd *mȣ̈ 'én' U.