Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kura U    'dér, finom hó'  de 'Reif, feiner Schnee'  en 'hoar frost, fine snow'



    UEW № 417 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Witterung


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kuura 'Reif'
     
    Olonetsisch kuuru 'huurre; Reif'SKES
     
    Estnisch  kuureg 'kleiner, über den Weg gewehter Schneestreifen'
    reg?kuurukene 'kleiner, über den Weg gewehter Schneestreifen'Gen. kuurukeseWied
     
    SaamiLkå̄rrālahka 'Eisrinde, Eiskruste an den Bäumen, Glatteis'
    Lkå̄rrō- 'es bildet sich Rauhreif an den Bäumen'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSge̮r 'Reif, Eisblumen (am Fenster); Reis od Eiszapfen (z.B. am Bart)'
     
    Komi/SyrjSgi̮e̮r 'Reif (an Bäumen am Bart, an der Fensterscheibe, an der Wand)'
     
    Chanti/OstjakischOkijar 'Reif im Bart, an Kledern, am Boden usw.'< Komi/Syrj
     
    Mansi/WogulischSykiγərtt- ''< Komi/Syrj
     
    Ungarisch harmat 'Tau'
    Althóharmat 'Reif'
     
    SelkupischKeOkurə 'feiner Schnee, Reif'DonnMskr
     
    Kamassisch kuro 'Reif, Frost'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: török qïraγu 'dér, zúzmara', jakut kïraha 'szállingózó hó' > tunguz kiraha- 'esik, szállingózik (a finom hó)', mongol kīraγu 'dér, zúzmara' > tunguz kerou 'ua.'.

    Jelentéstani alapon kérdéses az észt szó idetartozása.

    A votják e̮ és zürjén i̮e̮ (< *ȯ̭) a finn uu stb. hangok szabálytalan megfelelői.

    Bizonytalan, hogy a magyar szó idetartozik-e, mivel a szóbelseji m morfológiai szerepe problematikus: lehetséges, hogy denominális igeképző. Egy ilyen képző ugyan a rokon nyelvekből jól adatolható, a magyarból azonban eddig nem sikerült kimutatni. De vö.  magyar dér 'dér' ~ dermed 'dermed, megszilárdul'. A szóvégi at deverbális főnévképző.

    A permi szavakkal tévesen összekapcsolt osztják (OL 211) V kir 'hókéreg' (Joki: Vir. 1950: 159, 213 ?-lel) szót lásd *kere 'kéreg' FU alatt.

    A magyar (nyj.) géráz- 'gyengén fagy' (Joki: Vir. 1950: 159, 213 ?-lel) hangtani okokból nem tartozik ide.



    Literatur
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 11: 211 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 32: 24 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 34 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Setälä: JSFOu 30/5: 39 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Németh: NyK 47: 472 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 87: 209 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 83 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Rédei: SLW 102 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
    • Lindström: Suomi 1852: 50
    • SzófSz (dér) = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Räsänen: Vir 1947: 169 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Joki: Vir 1950: 158, 213 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.