Uralonet

karɜ- (korɜ-) FU 'harap' de 'beißen' en 'bite (tr)'

UEW № 249 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? udmurt/votják	S	kurtč́i̮- 'anbeißen, einen Biß tun, zubeißen, abbeißen; ein wenig von etw. essen'
	G	kurććị̑- 'beißen'	Wichm [wotj]

? komi/zürjén	S	kurćći̮- 'beißen'
	PO	kurća·l- 'beißen'

? magyar		harap- 'ein wenig von etw. schnell essen, beißen'
	ÚESz.	harap

Magyarázat

A magyar p mozzanatos képző.

Az egyeztetés csak akkor helyes, ha a permi szavak ć, ćć, č́ eleme deverbális igeképző.

A lapp (Lind.—Öhrl.) karva- 'rág', Wfs. (656) gȧr^áwȧ̊sti̮- 'harap, vmi után kap' (VglWb. 142; Anderson: Stud. 205; Lakó: MNy. 43: 33) igék nem tartoznak ide, mivel első szótagi magánhangzójuk palatális előzményre megy vissza.

A többek (MUSz. 87; VglWb. 142; SzófSz. stb.) által tévesen idevont cseremisz kar- 'eszik' č > t > r hangváltozással a kačk- 'ua.' tőből keletkezett (lásd *kačka- 'harap(dál), rág(csál)' FP).

Bibliográfia

Lakó: MNy 43: 33 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 87 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Anderson: Stud 205 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 142 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.