Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. wolnɜ FU    'ón'  de 'Zinn'  en 'tin '



    UEW № 1162 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Mineralien


    Set of correspondences
     
    Mari/CheremisKBwulnə̑ 'Zinn, Blei'
    Uwulno 'Zinn'
    Bwulno 'Zinn'
    Bwulno : wüt-wulno 'Blei'wüt 'Wasser'
     
    Khanty/OstyakVolnə : ser olnə 'Zinn'ser 'fest, haltbar, stark'120
    Vjolna 'Blei'120
    DNχănt utən 'Zinn'χăntə 'ostjakisch'120
     
    Mansi/VogulTålėn 'Silber'NyK: 25:184 (Munkácsi)
    Tålėn 'Geld'MSz
    Kålėn 'Silber'NyK: 25:184 (Munkácsi)
    Kålėn 'Geld'MSz
    KMalənɔ̈̄nə 'hopea astia; silbernes Gefäß'Kannisto, Mskr
    Polən 'Silber; silbern'MSFOu: 109:185, 189 (Kannisto-Liimola)
    Soolən 'деньги, копейка'
    Nålėn 'Silber'NyK: 25:184 (Munkácsi)
    Nålėn 'Geld'MSz
     
    Hungarian ón 'Zinn'
     ?ólom 'Blei'
    regón 'Blei'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Die Dehnung des Vokals in ung. ón kann durch den Schwund des folgenden l verursacht worden sein: altung. *olnu > ón.

    Ung. ólom kann nur hierher gehören, wenn m (aus n in einer altung. Form ólon) vor einem mit einem Labialkonsonanten anlautenden Suffix entstanden ist (z. B. *olonból > -ólomból).

    Die Bedeutungsdifferenzierung von ung. ólom und ón kann erst in neuester Zeit erfolgt sein. Die Bedeutungen 'Blei' und 'Zinn' wurden durch die Attribute fekete 'schwarz' und fehér 'weiß' voneinander getrennt: (altung.) fekete ólom ~ fekete ón 'Blei', (altung.) fehér ólom ~ fehér ón 'Zinn'.

    Zu ung. ólom s. auch *wȣlmɜ 'Blei' Ug.

    Das Bedeutungsverhältnis tscher., ostj., ung. 'Zinn, Blei' ~ wog. 'Silber' kann dadurch erklärt werden, daß die Namen für Metalle mit ähnlichen Farben oft vertauscht werden, vgl. ostj. lorńə, wog. tåriń 'Kupfer' ~ ung. arany 'Gold'.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 190-1, 208-9, 268 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Munkácsi: ÁKE 142 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Munkácsi: AkÉrt 1894: 130 = Akadémiai Értesítő. 1–56, Budapest 1890–1948.
    • Moór: ALH 8: 251 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Steinitz: DEWO 80 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Munkácsi: Ethn 4: 174, = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 64, 68 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Toivonen: JSFOu 56/1: 16 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Munkácsi: KSz 1: 42, 5: 320 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 841 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Hunfalvy: NyK 11: 19, 20 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Balassa: NyK 17: 315 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 25: 184 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Moór: NyK 53: 77, 78 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: Nyr 13: 297 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Edelspacher: Nyr 7: 194 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Toivonen: Vir 1953: 14 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Hunfalvy: VogF 284 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).