Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. pȣĺćɜ Ug    'faggyú, zsír'  de 'Talg, Fett'  en 'suet, tallow, fat'



    UEW № 1833 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile,  Speisen


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Chanti/OstjakischVpoľt̀ 'Fett'789
    Krput̀ 'Fett'
    Niput̀ 'Fett, Talg'
     
    Ungarisch faggyú 'Talg, Unschlitt'


    Erklärung
    MagyarDeutsch
    Ostj. V Kr. Ni. ť  (< *ťť) und ung. ú sind Ableitungssuffixe.


    Literatur
    • ÁKE 251 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 15: 84, 20: 69 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Honti: MNy 81: 141 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 485 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Setälä: NyK 26: 400 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 100 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.