Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. čeŋke FU    'gőz, pára v. meleg (mn fn)'  de 'Dampf, Dunst' od. 'warm, Wärme'  en 'steam, mist (or) warm (adj n)'



    UEW № 106 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Witterung,  Wärme


    Set of correspondences
     
    Finnish henki 'Atem; Zugwind; Leben; Person, Kopf; Geist'Gen. hengen
     
    Estonian hing 'Atem, Hauch, Luft (bewegte), Duft, Gerucht; Leben, Seele; Person'Gen. hinge
     
    Saami/LappishWfshĭ̮e̮kkɛ̮ 'Geist, Seele, Leben'< Finnish
    Nhœgˈgâ 'life; body womb'< Finnish
    Kojīn̆k 'Seele, Menschengeist'< Finnish
    Notjekk 'Seele, Menschengeist'< Finnish
    Ajiñk 'Seele, Menschengeist'< Finnish
    Kldjīn̆k 'Seele, Menschengeist'< Finnish
    Tjīn̆k 'Seele, Menschengeist'< Finnish
     
    Udmurt/VotyakSǯog 'sehr warm, drückend heiß, schwül'FUF:11: 246
    Mǯog 'sehr warm, drückend heiß, schwül'FUF:11: 246
    Ufžog 'sehr warm, drückend heiß, schwül'FUF:11: 246
     
    Khanty/OstyakTrjčĕŋk 'Wärme, Hitze'OL:180
    Kočĕŋk 'heiß, Hitze'PD:2755
    Osȧ̆ŋk 'Wärme, Hitze'OL:180
     
    Mansi/VogulTJsäk 'Schwüle'WV:24
    KUsaχ 'Schwüle'WV:24
    Psak 'Schwüle'WV:24
    Sosāŋk 'Schwüle'WV:24
     
    ? Hungarian jó-ság 'Güte'
     -ság, -ség 'Suffix zur Bildung von Abstrakta u. Sammelnamen'
     erdő-ség 'Waldung'
     or-szág 'Land, Reich, Staat'
     jó-szág 'das Gut, Vermögen; Vieh'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A magyar ség, ság, szág alapján feltett ősmagyar s ~ sz váltakozás miatt, továbbá jelentéstani okokból valószínűtlennek tűnik, hogy a magyar képző a *ćeŋɜ (ćiŋɜ) 'idő (mint folyamat)' ugor alakból származik (lásd ott).

    Az osztják č ~ vogul s mássalhangzó-megfelelés a szavak nyomatékosító jelentésével függ össze.

    A magyar ség ~ ság jelentéséhez vö. zürjén ru 'gőz, köd' ~ as-ru 'önfejűség' (as 'saját, maga'), je̮j-ru 'őrület, tévedés' (je̮j 'buta, ostoba').

    A finn henki szót többen (FUV; SKES ?-lel; Collinder: CompGr. 182; Lytkin: VokPerm. 197) a votják či̮ŋ és zürjén či̮n 'füst' szavakkal egyeztették. Ez azonban hangtani okokból nem fogadható el. A permi szavakhoz és megfelelőikhez lásd *čiŋɜ 'köd; füst' FU.



    Bibliography
    • Gombocz: Berzeviczy-Eml 40.00
    • Steinitz: DEWO 287 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Paasonen: FUF 12: 301 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUFA 32: 50 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • E.Itkonen: LpChr 126.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Mikola: NyK 64: 307 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 131.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.