Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. säppä FU    'epe'  de 'Galle'  en 'bile, gall '



    UEW № 881 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  sappi 'Galle'Gen. sapen
     
    Estnisch  sapp 'Galle'Gen. sapi
     
    SaamiLsahppē 'Gallenblase mit Inhalt, Galle'
    Nsapˈpe -pp- 'Gallenblase mit Inhalt, Galle'
    Notsāihp 'Galle'Kuollan: 1043
    Aseppѳin 'mit Galle'Kuollan: 1043
    Kldsāihp 'Galle'Kuollan: 1043
    Tsɑ̄ihpe 'Galle'Kuollan: 1043
     
    MordwinischEsepe 'Galle'
    Mśäpä 'Galle'
     
    Wotjakisch/Udmurtisch se̮p 'Galle'Wied [wotj]
    Ssep 'Galle'Wied [wotj]
    Ssup 'Galle'MSFOu: 102:159, 615 (Munkácsi – Fuchs)
    Ufśep 'Galle'MSFOu: 65:425 (Wichmann - Uotila)
     
    Komi/SyrjSse̮p 'Galle'
    Pse̮p 'Galle'
    POsȯp 'Galle'
     
    Chanti/OstjakischOsiw 'Galle (des Fisches, des Wildes)'< Komi/Syrj
     
    Mansi/WogulischTJtǟp 'Galle'MSFOu: 52:104 (Kannisto)
    KMtɔ̈̄p 'Galle des Bären'
    Ptāp 'Galle des Bären'
    Ntāp 'Galle des Bären'NyK: 23:345 (Munkácsi)
     
    Ungarisch epe 'Galle'Akk. epét


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    magyar epe szóvégi e eleme PxSg3 toldalékra vezethető vissza.

    A votják Uf śep szóban a rákövetkező e hatására *s > ś változás történt. A varázsigében előforduló votják sup vagy tabunyelvi forma, vagy nyelvjárási különfejlődés eredménye (FU *ä > őspermi *o > votják u).

    A finn sappi *eleme az *ä hangból keletkezett.

    A többek által (MUSz. 791, VglWb. 775, s-Laute 22, EtSz., SzófSz., FUVidevont cseremisz (Wichm.: FUF 6: 18) KB šäkš, U B šekš, M śekś 'epe' szavak a  és kapcsolatok miatt nem tartozhatnak ide.




    Literatur
    • Gyarm: Aff 82, 165 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Fokos-Fuchs : ALH 3: 234 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Collinder: CompGr 396 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 62, 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ETSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Lehtisalo: FUF 21: 30 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 305 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 32: 65 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Fokos-Fuchs : MSFOu 102: 615
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 791 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 23: 345 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Simonyi: Nyr 42: 332 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • s-Laute 22.00
    • Wickman: SSUF 1955-7: 48, 53 = Språkvetenskapliga Sällkapets i Uppsala Förhandlingar 1882–[Band 1955/57. = Uppsala Universitets Ärsskrift 1957. Uppsala – Wiesbaden].
    • Lindström: Suomi 1852: 82
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 75 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 775 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.