Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. piŋe (püŋe) U    'császármadár; Tetrao bonasia'  de 'Haselhuhn – Tetrao bonasia'  en 'hazel grouse; Tetrao bonasia '



    UEW № 770 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  pyy 'Hasel- Rothuhn'
     peltopyy 'Rebhuhn; Perdix perdix'
     
    Estnisch regpüü 'Feldhuhn, Rebhuhn'uebib347
    regpüvi 'Feldhuhn, Rebhuhn'
     
    Livisch  pīˈk̀́ki 'Feldhuhn, Rebhuhn, Haselhuhn'Kett [liv]
     
    SaamiLpakkōi~pakkōv~påkkōi 'Haselhuhn, Tetrastesbonasia'Friis
    Nbaggoi 'Tetrao bonasia'Friis
    Kopā̮ggᵅ 'Haselhuhn, Tetrastes bonasia'T.I.Itkonen, WbKKlp: 326 (T. I. Itkonen)
     
    MordwinischEpovo 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'Beitr: 29
    Epov 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'
    Mpovńä 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'
     
    Chanti/OstjakischVpĕŋk 'Haselhuhn; Tetrao bonasia'OL: 690
     
    Ungarisch fogoly 'Reb-od. Feldhuhn; Perdix cinerea'
    regfogor-madár 'Reb-od. Feldhuhn; Perdix cinerea'madár 'Vogel'
    regfogu-madár 'Reb-od. Feldhuhn; Perdix cinerea'
     
    SelkupischTaUpēke 'Haselhuhn'MSFOu: 49:159 (Donner)
    Typēkä 'Haselhuhn'MSFOu: 49:159 (Donner)
    KeMpɑ̄ke 'Haselhuhn'MSFOu: 49:159 (Donner)
     
    Kamassisch pɯže 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: mandzsu-tunguz *piŋki ~ *pimki  'császármadár, Tetrastes bonasia': tunguz hinukī, iŋkī, singičen , even hiniki , nanáj pimu .

    A lapp szó eredetibb alakja valószínűleg *püŋ-goi̯ volt; a goi̯, koi̯ stb. összetett képzők.

    A magyar ly, szölkup ke, és kamassz že képzők.

    A mordvin és magyar szavak első szótagi o hangja az eredeti *ŋ velarizáló hatására palatális magánhangzóból keletkezett.



    Literatur
    • N.Sebestyén : ALH 1: 297 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 29 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Steinitz: FgrVok 27 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Hunfalvy: FMSz 28 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
    • E.Itkonen: FUF 29: 301, 30: 48 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 278 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Posti: FUF 31: 30 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 22 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 48 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Hajdú: MKE 19 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Ahlqvist: MMdGr 169 = Ahlqvist, August, Versuch einer mokscha-mordwinischen Grammatik nebst Texten und Wörterverzeichnis. St. Petersburg 1861 (Forschungen auf dem Gebiete der ural-altaischen Sprachen. I. Theil).
    • Wiklund: MSFOu 10: 312 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 159 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 147, 339 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 370
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Ahlqvist: Suomi 1863: 10
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Räsänen: Vir 1947: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.