Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. pilkɜ- (pülkɜ-) FU    'fürdik, fürdet'  de '(sich) baden'  en 'bathe (vi)'



    UEW № 766 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Rein


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Wotjakisch/UdmurtischSpi̮laśk- 'sich baden, sich waschen'FUF: 15:11 (Wichmann)
    Spi̮lat- 'baden, waschen, schwemmen (z.B. ein Pferd, begießen)'
    Jpi̮laśki̮- 'sich baden (z B.im Fluß)'FUF: 15:11 (Wichmann)
    Jpi̮waśki̮- 'sich baden (z B.im Fluß)'
    Kpə̑lač́k- 'sich baden, sich waschen'FUF: 15: 11 (Wichmann)
    Kplač́k- 'sich baden, sich waschen'
    Kpə̑lat- 'baden, waschen, schwemmen (z.B. ein Pferd, begießen)'
    Kplat- 'baden, waschen, schwemmen (z.B. ein Pferd, begießen)'
     
    Komi/SyrjSpi̮lśi̮- 'sich baden (in der Dampfbadestube)'
    Ppi̮vśi̮- 'sich baden (in der Dampfbadestube)'
    POpu̇·lśi- 'sich baden (in der Dampfbadestube)'
     
    Chanti/OstjakischVpöγəl- 'im See schwimmen, baden (die Ostjaken haben keine Badestuben)'Ostjakisches: 678
    DNpeχət- 'schwimmen, baden'Ostjakisches: 678
    Opewəl- 'im See baden, schwimmen; in der Badestube baden'Ostjakisches: 678
     
    Mansi/WogulischTJpäwl- 'sich baden'Steinitz, WogVok: 33
    KUpäγl- 'sich baden'Steinitz, WogVok: 33
    Ppäγl- 'sich baden'Steinitz, WogVok: 33
    Sopuwl- 'sich baden'Steinitz, WogVok: 33
     
    ? Ungarisch füröd- 'baden, sich baden'
     fürd- 'baden, sich baden'
     füröszt- 'baden'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A votják aśk, at, zürjén śi̮ és magyar d, szt képzők.

    A zürjén PO a várható ѳ helyett szabálytalan.

    A magyarban szórványos *l >r hangváltozás feltételezhető, vö. magyar három 'három' ~ vogul So χūrəm 'három' ~ finn kolme 'három'; magyar világ 'fény, világosság; világ' ~ ? virág 'virág'; magyar csalit ~ csarit 'bozótos, cserjés'; magyar halánték ~ (ómagyar) haránték 'halánték'. Vö. még észt ära (nyj. äla, ala) (felszólító módú tagadó ige) ~ finn älä.

    Bizonytalan, hogy a magyar szó idetartozik-e, mert a feltehető fir- ~ fër- ~ für- igető a ferde 'ferde, átlós', fertő 'fertő, ingovány, mocsár', fetreng- 'fetreng, hentereg', fërgeteg 'forgószél, vihar', fürge 'gyors, élénk' szócsaláddal is egyeztethető (TESz., uo. Bibliográfia). Ez az egyeztetés azonban jelentéstani szempontból kérdéses.

    A finn poltta- 'ég' ~ mordvin E pulta- 'ég' ~ zürjén pi̮lśi̮- 'fürdik' stb. szavak egyeztetése (ESK) a finn és mordvin szavak *l eleme, továbbá eltérő jelentésük miatt téves (lásd SKES polttaa és palaa alatt).

    A kamassz po- 'fürdik, úszik' igének a fenti szavakkal való egybevonása a feltételezett szó belseji szamojéd *t (vö. nyenyec O paďer- '(le)merül, fürdik, füröszt') miatt (Setälä: FUFA 12:73, JSFOu. 30/5:70; Beitr. 65 ?-lel; Donner: MSFOu. 49:167; Uotila, SyrjChr. 136 ?-lel; Lehtisalo: Vir. 1959:218 ?-lel) nem fogadható el.



    Literatur
    • Beitr 65 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUFA 12: 73 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Setälä: JSFOu 30/5: 70 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 167 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MUSz 549 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Setälä: NyK 26: 410 Anm = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 82: 260 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Uotila: SyrjChr 136 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • Lehtisalo: Vir 1959: 218 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Lytkin: VokPerm 146 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.