Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pilwe (pilŋe) FU    'felhő'  de 'Wolke'  en 'cloud '



    UEW № 767 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Időjárás,  Párolgás


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn pilvi 'Wolke'Gen. pilven
     
    észt pilv 'Wolke'Gen. pilve
     
    számi/lappLpalˈva 'Wolke'Kuollan: 1653
    Nbålˈvå -lv- 'Wolke'Kuollan: 1653
    Notpѳlv 'Wolke'Kuollan: 1653
    Apѳlv 'Wolke'Kuollan: 1653
    Kldpѳlv 'Wolke'Kuollan: 1653
    Tpalv 'Wolke'Kuollan: 1653
    Kpalv 'Wolke'Kuollan: 1653
     
    mordvinEpeľ 'Wolke'
    Epejeľ 'Wolke'
    Mpejeľ 'Wolke'
     
    mari/cseremiszKBpəl 'Wolke'
    Upə̑l 'Wolke'
    Bpə̑l 'Wolke'
     
    udmurt/votjákSpiľem 'Wolke'
    Spiľd- 'sich bewölken, bewölkt werden'
     
    komi/zürjénUdpiv 'Wolke'Wied [syrj]
    Spil 'Wolke'Wied [syrj]
     
    hanti/osztjákVpĕləŋ 'Regen- und Sturmwolke'Ostjakisches: 781
    DNpĕtəŋ 'Wolke'Ostjakisches: 781
    Opȧ̆ləŋ 'Wolke, Sturm-, Gewitterwolke'Ostjakisches: 781
     
    magyar fëlhő 'Wolke, Sturm-, GewitterwolkeMNSz HHC
     fëlleg 'Wolke, Sturm-, GewitterwolkeMNSz HHC


    Magyarázat

    Wotj. m ist wahrscheinlich ein Ableitungssuffix, ebenso ostj. ŋ. Mit der Entwicklung desselben Ableitungssuffixes *ŋ in zwei Richtungen sind ung. ő bzw. g zu erklären, das möglicherweise noch im Ugrischen an das Wort getreten ist.

    Das ĺ des wotj. Wortes ist unter dem Einfluß des vorangehenden i entstanden.

    Die Varianten mit lh und ll im Ung. lassen sich aus *lγ (< *lw) erklären.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 58, 79, 164, 204, 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Sajn: Dem 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Lehtisalo: FUF 21: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Honti: MNy 81: 141-154 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 220 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Uotila: MSFOu 65: 339 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 511 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 10: 81 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 61 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Lindström: Suomi 1852: 73
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 99 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Räsänen: Vir 1947: 168 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.