Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. paĺa FU    'jégkéreg, fagy; (meg)fagy'  de 'Eiskruste, Frost; frieren, gefrieren'  en 'icecrust, frost; freeze (vi)'



    UEW № 700 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Witterung,  Kälte


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  pala- 'brennen,flammen'
     palele- 'Kälte empfinden, frieren'
     poltta- 'brennen, in Brand setzen'
     
    Estnisch  pala- 'brennen'
     põle- 'brennen'
     
    SaamiLpuollē- 'brennen'
    Nbuolle- -l- 'burn, be on fire, burn down, up'
    Nbuolâš- -ll- 'frost; (rather) frosty, with rather severe frost'
    Notpuoille- 'brennen'1628
    Kldpūille- 'brennen'1628
    Tpi̊̄ille- 'brennen'1628
     
    MordwinischEpalo- 'ausbrennen, brennen'
    Epulta- 'brennen, verbrennen'
    Mpalo- 'ausbrennen, (JE) erfrieren, frieren'
    Mpuʟta- 'brennen, verbrennen'
     
    ? Chanti/OstjakischVpoj 'dicke Eiskruste'OL: 59
    DNpăj 'dicke Eiskruste'657
    DNpăjət- 'kalt werden, frieren, erfrieren'WV: 70
     
    Mansi/WogulischTJpāľ- 'erfrieren'WV: 70
    KUpōľ- 'erfrieren'
    Ppōľ- 'erfrieren'
    Sopɔ̄ľ- 'erfrieren'
    Npōľi- 'es ist ihm kalt'MSz
     
    Ungarisch fagy 'Frost; frieren, gefrieren'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztják szó csak akkor vonható ide, ha j eleme olyan szavakkal történt keveredés eredménye, amelyek FU *δ̕ hangra vezethetők vissza.

    A rokon nyelvek megfelelőinek ellentétes jelentése ('fagy' ~ 'ég, éget') azzal magyarázható, hogy a nagy hideg vagy nagy meleg hasonló fiziológiai ingereket vált ki.



    Literatur
    • Beitr 45 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 20: 78 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Blomstedt: HB 46 = Blomstedt, Oskar Aukusti Frithiof, Halotti beszéd, ynnä sen johdosta Wertailevia Tutkimuksia Unkarin, Suomen ja Lapin Kielissä. Helsinki 1869.
    • E.Itkonen: LpChr 85.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 483 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.