Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ońća-rɜ FU    'agyar'  de 'Hauer, Hauzahn'  en 'tusk, fang '



    UEW № 671 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Wotjakisch/UdmurtischSvaǯ´er 'Hauer, Hauzahn'
    Kvažer 'Hauer, Hauzahn'
    Gwažer 'Hauer, Hauzahn'
     
    Komi/SyrjPrvoʒ́ir 'Eckzahn Augenzahn, Hauer, Hauzahn'
    Udve̮źir 'Hauer, Hauzahn'
     
    ? Chanti/OstjakischDTȧ̆ŋt́əl 'Reißzahn des Bären'Ostjakisches: 40
    Krȧ̆ŋt́əl 'Zahn des Bären'Ostjakisches: 40
    Kamȧŋt́əl 'Backenzahn'Ostjakisches: 40
    Oȧ̆ńśȧr 'hinten am Gürtel getragener Bärenzahn'Ostjakisches: 650
    Kazăńśar 'Eck-, Reißzahn des Bären'Ostjakisches: 650
     
    Mansi/WogulischTJɛ̮ńćə·r 'Hauzahn'WV: 82
    Tańśėr 'großer Zahn (auch bei dem Menschen)'ÁKE: 633
    KUäńśər 'Hauzahn'WV: 82
    Päńśər 'Hauzahn'WV: 82
    Soańśar 'Hauzahn'WV: 82
    Nańśər 'medvefog, Hauer des Bären'MK3: 2:152
     
    Ungarisch agyar 'Hauer, Hauzahn'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztják DT Kr. Kam. alakok ŋ (< *ń) és l (< *r) mássalhangzói tabu irányította torzulás eredményei lehetnek. Az ȧ, ȧ̆ hangok sem szabályosak. A Kaz. adat vogul jövevényszó lehet.

    A *rɜ denominális névszóképző már a finnugor korban a tőhöz járulhatott.

    Lásd még *ońća 'első rész, elülső rész, vminek az eleje' FP, ? FU.



    Literatur
    • Steinitz: DEWO 134 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 19: 185 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 232 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 720 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Gulya: NyK 66: 114 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 31, 73 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.