Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. korɜ- (korwɜ-) FU    'levakar, kapar, dörzsöl'  de 'schaben, kratzen, reiben'  en 'scrape off, scratch, rub (tr)'



    UEW № 367 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Rauh


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  karvi- 'skrapa, skava, riva, fila, rugga (t. ex väv), putsa, släta, schaben, kratzen, schrammen, rauch od. haarig machen, harken, reiben, feilen, polieren'
     karvitse 'Stengel abschneiden'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSkurjal 'abschaben, abkratzen'
     
    Komi/SyrjSkural- 'zusammenharken, wegharken, wegscharren, ausharken, ausscharren'
    Skuran 'Rechen, Harke'
    Vkurmal- 'scharren, harken, aufharken, schaben'
    Vkurmav- 'scharren, harken, aufharken, schaben'
    Pkurav- 'zusammenharken, wegharken, wegscharren, ausharken, ausscharren'
    Pkuran 'Rechen, Harke'
    POkura·l- 'sammeln'
     
    Mansi/WogulischKMkarśəl '(mit der Angel kratzend) umhertappen, (mit dem Hamen im Teiche) durch das Wasser ziehen, das Wasser aufrühren (um z.B. Fische zu fangen)'Kannisto: mitg. Liim FUF29: 171
     
    Ungarischreghorol- 'horzsol, súrol, kapar, reiben, wetzen, kratzen, vékonyan fölnyes gyepet kapával v. nyélbe erősített széles vassal, dünn auflockern (den Rasen mit Hacke od. mit einem gestielten breiten Eisen), a szőlő földjét simára igazítja, den Erdboden des Weingartens flach machen, a jeget csizmasarokkal csúszás közben karcolja, das Eis mit den Stiefelabsätzen beim Gleiten kratzen'UMTSz
    reghurul- 'horzsol, súrol, kapar, reiben, wetzen, kratzen, vékonyan fölnyes gyepet kapával v. nyélbe erősített széles vassal, dünn auflockern (den Rasen mit Hacke od. mit einem gestielten breiten Eisen), a szőlő földjét simára igazítja, den Erdboden des Weingartens flach machen, a jeget csizmasarokkal csúszás közben karcolja, das Eis mit den Stiefelabsätzen beim Gleiten kratzen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn karvi- i eleme, a permi al, jal, a vogul śəl és a magyar gyakorító képzők.

    A finn szó csak első szótagi a < FU *o esetén tartozik ide. Az is lehetséges, hogy a finn szó germán jövevényszó.

    A tévesen idevont osztják (Munk.: NyK 25: 276) N χor- 'lenyúz' szót és etimológiai megfelelőit lásd a *kora- (*kura-) 'lenyúz, lehánt' U alatt.

    A zürjén kurmal- származékról írt téves állításhoz lásd Bereczki: NyK 65: 405.



    Literatur
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Liimola: FUF 29: 169 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Lakó: MNy 39: 349 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 207 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.