Uralonet

korɜ- (korwɜ-) FU 'levakar, kapar, dörzsöl' de 'schaben, kratzen, reiben' en 'scrape off, scratch, rub (tr)'

UEW № 367 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? finn		karvi- 'skrapa, skava, riva, fila, rugga (t. ex väv), putsa, släta, schaben, kratzen, schrammen, rauch od. haarig machen, harken, reiben, feilen, polieren'
		karvitse 'Stengel abschneiden'

udmurt/votják	S	kurjal 'abschaben, abkratzen'

komi/zürjén	S	kural- 'zusammenharken, wegharken, wegscharren, ausharken, ausscharren'
	S	kuran 'Rechen, Harke'
	V	kurmal- 'scharren, harken, aufharken, schaben'
	V	kurmav- 'scharren, harken, aufharken, schaben'
	P	kurav- 'zusammenharken, wegharken, wegscharren, ausharken, ausscharren'
	P	kuran 'Rechen, Harke'
	PO	kura·l- 'sammeln'

manysi/vogul	KM	karśəl '(mit der Angel kratzend) umhertappen, (mit dem Hamen im Teiche) durch das Wasser ziehen, das Wasser aufrühren (um z.B. Fische zu fangen)'	Kannisto: mitg. Liim FUF29: 171

magyar	reg	horol- 'horzsol, súrol, kapar, reiben, wetzen, kratzen, vékonyan fölnyes gyepet kapával v. nyélbe erősített széles vassal, dünn auflockern (den Rasen mit Hacke od. mit einem gestielten breiten Eisen), a szőlő földjét simára igazítja, den Erdboden des Weingartens flach machen, a jeget csizmasarokkal csúszás közben karcolja, das Eis mit den Stiefelabsätzen beim Gleiten kratzen'	UMTSz
	reg	hurul- 'horzsol, súrol, kapar, reiben, wetzen, kratzen, vékonyan fölnyes gyepet kapával v. nyélbe erősített széles vassal, dünn auflockern (den Rasen mit Hacke od. mit einem gestielten breiten Eisen), a szőlő földjét simára igazítja, den Erdboden des Weingartens flach machen, a jeget csizmasarokkal csúszás közben karcolja, das Eis mit den Stiefelabsätzen beim Gleiten kratzen'
	ÚESz.	horol

Magyarázat

A finn karvi- i eleme, a permi al, jal, a vogul śəl és a magyar l gyakorító képzők.

A finn szó csak első szótagi a < FU *o esetén tartozik ide. Az is lehetséges, hogy a finn szó germán jövevényszó.

A tévesen idevont osztják (Munk.: NyK 25: 276) N χor- 'lenyúz' szót és etimológiai megfelelőit lásd a *kora- (*kura-) 'lenyúz, lehánt' U alatt.

A zürjén kurmal- származékról írt téves állításhoz lásd Bereczki: NyK 65: 405.

Bibliográfia

ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Liimola: FUF 29: 169 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Lakó: MNy 39: 349 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 207 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.