Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. lȣlkɜ Ug    'vmilyen testrész (láb, kéz, mancs)'  de 'irgendein Glied (Fuß, Hand, Pfote, Tatze)'  en 'some kind of body part (leg, hand, paw)'



    UEW № 1797 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Chanti/OstjakischVḷaγəḷ 'die flache Hand'Ostjakisches: 476
    DTlaχəl 'Pfote; Tatze, Handteller (des Menschen)'Ostjakisches: 476
     
    ? Mansi/WogulischTJlɛ̮jəl 'Fuß'Steinitz, WogVok: 119, 196 (Kannisto, mitg Steinitz)
    KUlāl (lajl-) 'Fuß'Steinitz, WogVok: 119, 196 (Kannisto, mitg Steinitz)
    Plē̮l (lajl-) 'Fuß'Steinitz, WogVok: 119, 196 (Kannisto, mitg Steinitz)
    Solāγəl 'Fuß'Steinitz, WogVok: 119, 196
     
    ? Ungarischregloll (lolja) 'Vorderschinken; torkospecsenye (a disznó torkán, az álltól a két első lábig terjedő széles, lapos hús); Kinn- und Halsfleisch des Schweines'
    reglolu (lolva) 'Vorderschinken; torkospecsenye (a disznó torkán, az álltól a két első lábig terjedő széles, lapos hús); Kinn- und Halsfleisch des Schweines'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A loll ~ lolu (lolv-) tőváltozatok  < *lk változással magyarázhatók.

    Az eltérő jelentés miatt az egyeztetés bizonytalan, bár más testrésznév etimológiájában (lásd pl. *ańćɜ 'hátsó, altest' Ug.) is előfordul, hogy a rokon nyelvi szó nem ugyanazt a testrészt, hanem az azzal érintkezőt jelöli.

    A magyar szó csehből (lalok, laloch 'alsó torok, alsó áll') való származtatása (Munkácsi: Nyr. 56: 133) szóföldrajzi okok miatt valószínűtlen, mivel a loll, lolu nem kizárólag a mai magyar nyelvterület északi részén van meg, hanem más területeken is, ahogyan azt a Calepinus szótár bizonyítja, amelynek magyar részét Baranyából vagy Erdélyből származó, illetve ott élő papok írták. Az északi nyelvjárásterület az esetleges átvétel korában egyébként sem érintkezett cseh nyelvterülettel.



    Literatur
    • Mészöly: A HB hangtörténeti és alaktani s 34
    • Steinitz: FgrKons 23 = Steinitz, W., Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala 1952 (Separatum ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 1).
    • Honti: MNy 81: 145 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Kara: Nyr 42: 281 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Toivonen: UAJb 15: 590 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]