Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. wire FU    'vér'  de 'Blut'  en 'blood '



    UEW № 1152 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  veri 'Blut'Gen. veren
     veres 'frisch, neu, jung'Gen. vereksen
     verevä 'blutig; frisch, lebhaft; rot; schön; farben, farbig'
     
    Estnisch  veri 'Blut; Saft, Gemüt, Temperament, Gefühl, Sinn, Neigung, Verwandte'Gen. vere
     
    SaamiLvarra 'blood'
    Nvârrâ -r- 'blood'
    Notvѳrr 'blood'1827
    Avѳrr 'blood'1827
    Kldvѳrr 'blood'1827
    Tvarr 'blood'1827
    Kvarr 'blood'
     
    MordwinischEν́er 'Blut'
    Eν́äŕ 'Blut'
    Mν́er 'Blut'
    Mν́är 'Blut'
     
    Mari/TscheremissischKBwər 'Blut'
    Uwür 'Blut'
    Bwür 'Blut'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSvur 'Blut'
    Kver 'Blut'
    Gvir 'Blut'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSvir 'Blut'
    Pvir 'Blut'
    POvir 'Blut'
     
    Chanti/OstjakischVwĕr 'Blut'OL: 185
    DNwĕr 'Blut'OL: 185
    Owur 'Blut'OL: 185
     
    Mansi/WogulischTJüwr 'Blut'WV: 50
    KOwärəmt- 'sich röten (der Himmel beim Auf- und Untergang der Sonne)'
    KMwiγr 'Blut'MSFOu: 109:741 (Kannisto-Liimola)
    KUwärtmət- 'sich röten (der Himmel beim Auf- und Untergang der Sonne)'FUF: 30:264 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Pwür 'Blut'WV: 50
    Sowiγr 'rot'WV: 50
     
    Ungarisch vér 'Blut'
     vörös, vërës 'rot, das Rot, rote Farbe'
     test-vér 'Bruder, Schwester'test 'Körper'
    regvér 'Blutsverwandte; Bruder, Schwester'
    Altvér 'Blutfluß; Blutsverwandte; Bruder, Schwester'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A balti-finn nyelvekben az r hatására szórványos *i > e változás történt.

    A mordvin M ν́äŕ, ν́är nyíltabb magánhangzója az r hatásával magyarázható.

    Az ősvogul *ĭ a szó eleji *w hatására *ü-vé labializálódott. Az ősvogul *wĭγr (> TJ üwr, So. wiγr) *γ eleme inetimologikus hang.

    K. Donner (MSFOu 49: 131) a szamojéd, nyenyec mero 'sebheg', enyec Ch. biðe, B bire 'seb', nganaszan mearu, mearung 'seb' szölkup Ty. ke̮r 'seb, hólyag' és kamassz me̮rɯ 'seb, heg' szavakat is idevonta. A *w > m változás ugyan még magyarázható lenne, de jelentéstanilag az egyeztetés nem fogadható el.




    Literatur
    • Gyarm: Aff 91, 208, 214, 262 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: CompGr 68, 175, 178 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 62, 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • E.Itkonen: FUF 29: 305, 333, 31: 315 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 572 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 104
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.