Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lȣjɜ Ug    'kicsi, fiatal v. gyenge, erőtlen'  de 'klein, jung; od. schwach, kraftlos'  en 'small, young or weak, feeble'



    UEW № 1796 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? hanti/osztjákKazlǫjamtĭʌ- 'schwach, schlecht, kraftlos werden (infolge des Alters)'Ostjakisches: 469
    Kazlǫjamtĭjəʌ- 'schwach, schlecht, kraftlos werden (infolge des Alters)'
     
    manysi/vogulK?läi̯ 'kicsi, klein'MK4: 283
    LM?läi 'zsenge, erőtlen, ifjú; zart, kraftlos, jung'ÁKE: 439
    LM?läi 'apró; winzig'MTr
    LM?läi pū ~ oåi 'жиденькой, молодой, не в силах'ÁKE: 439
    Nlai 'apró; winzig'MK 4: 283
    N?lai 'zsenge, erőtlen, ifjú, zart, kraftlos, jung,'ÁKE: 439
     
    ? magyar lëány 'Tochter, Mädchen'
    regján 'Tochter, Mädchen'
    regjány 'Tochter, Mädchen'
    regleány 'Tochter, Mädchen'
    reglëhány 'Tochter, Mädchen'
    reglëhân 'Tochter, Mädchen'
    reglëjány 'Tochter, Mädchen'
    reglëvány 'Tochter, Mädchen'
    reglián 'Tochter, Mädchen'
    regliány 'Tochter, Mädchen'
    regliván 'Tochter, Mädchen'
    reglivány 'Tochter, Mädchen'
    reglyán 'Tochter, Mädchen'
    reglyiány 'Tochter, Mädchen'
    ÚESz.leány


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Ostj. mtĭʌ und mtĭjəʌ sind Verbalsuffixe.

    Wog. ä, a (< urwog. *ĕ oder *ɑ̆) lassen sich durch den Einfluß des auslautenden i (ɔ: j) erklären.

    Das ung. Wort bzw. sein Element lë- (< urung. *laj-) kann nur dann hierher gehören, wenn lëány eine undurchsichtig gewordene Zusammensetzung ist und auf urung. *lajańɜ (vgl. 1559: layanyat, Nyr. 48: 151) zurückgeht. Aus dem a der ersten Silbe dürfte ë durch Dissimilation entstanden sein. Das zweite Glied könnte mit dem Grundwort any von anya 'Mutter' identisch sein (s. *ańa 'Frau eines älteren Verwandten ..., ? Mutter' U). Die ursprüngliche Bedeutung von ung. leány dürfte 'kleine od. junge Frau' gewesen sein. In semantischer Hinsicht vgl. ostj. aj-ne 'Mädchen' (aj 'klein', ne 'Weib, Frau'), wog. viś-nē 'Mädchen' (viś 'klein', 'Weib, Frau').

    Falls 'klein, jung' die ursprüngliche Bedeutung war, kann das erste Glied des ung. Wortes hier eingeordnet werden, im Falle von 'schwach, kraftlos' jedoch nicht.



    Bibliográfia
    • Bárczi: Htört2 64, 147 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Benkő: LyTört 8 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
    • Zsirai: MNy 29: 257 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Gulya: MNy 60: 94 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Zsirai: MSFOu 67: 432 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: TA 43 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.