Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. säje U    'genny, rothadás; gennyezik, rothad'  de 'Eiter, Fäulnis; eitern, verfaulen'  en 'pus, rotting; discharge pus, rot'



    UEW № 877 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Kiválasztás


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappLsiedja 'Eiter (in Wunden Geschwüren)'
    Nsieggjâ -j- 'matter (in a boil wound)'
    Notsiejj 'Eiter Eitergeschwulst'Kuollan: 955
    Kldsījj 'Eiter Eitergeschwulst'Kuollan: 955
    Tsijj 'Eiter Eitergeschwulst'Kuollan: 955
     
    mordvinEsij 'Eiter's-Laute: 14
    Esi 'Eiter's-Laute: 14
     
    mari/cseremiszKBšü 'Eiter'
    Ušü 'Eiter'
    Mśüj 'Eiter'
    Bšüj 'Eiter'
     
    udmurt/votjákSśis 'verfault, vermorscht, Fäulnis'
    Gśiś 'verfault'MSFOu: 65:425 (Wichmann – Uotila)
    Gśiśmị̑- 'verfaulen'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSsiś 'verfault'
    Psiś 'verfault'
    POsiś 'verfault, Fäulnis'
     
    hanti/osztjákVlö̆j 'Eiter'OL: 189
    Vjjö̆j 'Eiter'OL: 189
    Vjö̆j 'Eiter'
    DNtĕj 'Eiter'OL: 189
    Olij- 'eitern, sauer werden'OL: 189
     
    manysi/vogulTsäj 'Eiter'FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)
    KUsɑ̄j 'Eiter'FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)
    Psäj 'Eiter'FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)
    Psǟj- 'verfaulen'ÁKE: 241
    Sosaj 'Eiter'FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)
     
    magyarregev 'Eiter'
    regév 'Eiter'
    ÚESz.ev
     
    nyenyecOćīm- 'faul, morsch, sauer werden'Juraksamojedisches: 513
     
    enyecCht́ībā 'sauer'
    Cht́īme- 'sauer werden'
     
    nganaszan t́īmiʔe- 'sauer, faul werden'
     
    szölkupTateé 'Eiter'
    N 'Eiter'
    NP 'Eiter'
    Ketemb- 'verfaulen'
     
    kamassz teʔ- 'verfaulen'
     
    kojbál mэпля- 'verfaulen'Janhunen, SW: 161


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A votják és zürjén ś, nyenyec m-, enyec ba, me nganaszan miʔe és szölkup mb képzők.

    A cseremisz M nyelvjárásban a j hatására, a votjákban pedig a szó belseji ś hatására *s ś változás történt.

    A vogul s a várható helyett *s > *ś s változás során keletkezett, ahol a *ś a szó végi j hanggal magyarázható, lásd még *säptɜ ~ ϑäptɜ 'hét (num)' Ug.

    A zürjénben és votjákban az ś hatására i változás történt.

    A magyar v hiátustöltő, amely olyan alakokban is, mint a nyj. eves 'gennyes' a főnév tövéhez járult.

    Nomenverbum.

    Erdődi (MNy. 64: 503) a magyar szót az ësz- (ëv-) 'eszik' (lásd *sewe- (*seγe-) 'eszik' FU) igével egyeztette, ami azonban nem fogadható el.



    Bibliográfia
    • Beitr 201 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 376 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Lehtisalo: FUF 21: 34 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 37 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 286, 802 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 65: 373 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Janhunen: SW 161 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 92 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Anderson: Wandl 10 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).