Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. sewe- (seγe-) FU    'eszik'  de 'essen'  en 'eat '



    UEW № 893 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Evés. Ivás


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn syö- 'essen'
     
    észt söö- 'essen'
     süü- 'essen'
     
    mordvinEśeve- 'verzehren, aufessen, -fressen'
    Eśäwi- 'verzehren, aufessen, -fressen'
    Mśeve- 'verzehren, aufessen, -fressen'
    Mśive- 'verzehren, aufessen, -fressen'
     
    udmurt/votjákSśi- 'essen'
    Sśii̮- 'essen'
    Kśi- 'essen'
    Kśiə̑- 'essen'
    Gśiị̑- 'essen'MSFOu: 65:265 (Wichmann – Uotila)
    Gśektal 'bewirten'
    Gśuam 'Hochzeitsfest'
     
    komi/zürjénSśoj- 'essen'
    Sśove̮d- 'füttern'
    Pśoj- 'essen'
    Pśod- 'füttern'
    POśu·j- 'essen'
     
    hanti/osztjákVli- 'essen'OL: 167
    Vji- 'essen'
    DNte- 'essen'
    Oli- 'essen'OL: 167
     
    manysi/vogulTJtī- ~ tǟj- ~ täj- 'essen'WV: 5, 41, 145
    KUtɔ̈̄j- 'essen'
    Ptāj- ~ taj- 'essen'
    Sotāj- 'essen'
     
    magyar ëv- 'essenMNSz HHC


    Magyarázat

    Vgl. juk. leu-, leg-, läg- 'essen'.

    In den perm. Wörtern ist das j ein hiatustilgendes Element, welches an die Stelle des geschwundenen inlautenden *w oder *γ getreten ist. Das ursprüngliche *s wurde unter dem Einfluß von j palatalisiert.




    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 95, 99, 196, 214, 376 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Lytkin: CIFU 1: 62 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • E.Itkonen: FUF 30: 46, 31: 178 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUFA 32: 52 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 217 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 802 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 80: 123, 89 {{im Druck}} = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 124
    • Räsänen: StudOr 15: 70 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Lindström: Suomi 1852: 91
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 88 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Castrén: Versuch 92 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 554 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 169 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Hunfalvy: VogF 270 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).
    • Lytkin: VokPerm 62 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.