Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. puna FU    'haj, szőr'  de 'Haar'  en 'hair '



    UEW № 811 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  puna 'Röte; Blut'
     
    Estnisch  puna 'Röte'
     punane 'rot (subs.); rotes Tier, Fuchs; Blut'
     
    MordwinischEpona 'Haar, Wolle'
    Mpona 'Haar, Wolle'
     
    Mari/TscheremissischKBpə̑n 'Haar (von Tieren), feines Haar (am Menschenkörper), Flaum, Flaumfedern, Daunen, Feder'
    Upun 'Haar (von Tieren), feines Haar (am Menschenkörper), Flaum, Flaumfedern, Daunen, Feder'
    Bpun 'Feder, Haar'
     
    Chanti/OstjakischVpun 'Haar, Wolle, Feder'Ostjakisches: 706
    DNpün 'Haar, Wolle, Feder'Ostjakisches: 706
    Opun 'Feder'Ostjakisches: 706
     
    Mansi/WogulischTJpon 'Feder, Haar'WV: 118
    KUpon 'Feder, Haar'WV: 118
    Ppun 'Feder, Haar'WV: 118
    Sopun 'Feder, Haar'WV: 118
     
    Ungarischregfan 'Schamhaare'
    regfon 'Schamhaare'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vgl. alt.: mong. hünegen (< alt. *pünegen 'Fuchs', ma. fuńeχe (< alt. *püńeke ) 'Haar'.

    In den ostseefinnischen Sprachen kann ein Bedeutungswandel 'Haar, Wolle''rotes Haar, rothaarig''rot, Röte; Blut' eingetreten sein.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 192, 206 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Steinitz: FgrVok 24 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • E.Itkonen: FUF 29: 228, 31: 168 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 494 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Németh: NyK 47: 470 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: NyK 59: 182 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 21 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.