Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ćutte FU    'bokacsont'  de 'Knöchelbein'  en 'ankle bone'



    UEW № 81 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? számi/lappLtjuhttā 'Knöchel, Gelenkhöcker, Knochenknorren, -vorsprung bei einem Gelenk; Sprungbein'
    Nčutta 'talus; ankelben; Knöchelbein'
     
    ? magyar csont 'Knochen, BeinMNSz HHC


    Magyarázat

    Die Zusammenstellung ist wegen der entfernten Verwandtschaft unsicher.

    Sie können nur dann zusammengehören, wenn im Ung. das n ein solcher zusätzlicher Laut ist wie in folgenden Wörtern: fitos ~ finta, altung. rát ~ ránt usw. (Rédei: NyK 69: 167).

    Im Ung. kann ein Bedeutungswandel 'Knöchel' → 'Knochen, Bein' stattgefunden haben. Aus semantischer Sicht vgl. mit finn. kontti 'Bein, Schenkelbein' ~ est. kont 'Knochen'; dt. Knochen ~ Knöchel ~ schwed. knoka 'Knöchel' (Kluge, DtEtWb.18); lat. costa 'Rippe' ~ russ. коcть  'Knochen' (Vasmer, REtWb.).

    Das ung. Wort ist möglicherweise eine Ableitung vom Grundwort csom- des Wortes csomó 'Knoten' mit dem denom. Nominalsuffix t (s. auch unter *ćolme 'Knoten, Bündel; binden' FU). Zur Bedeutungsentwicklung 'Knoten' → 'Knochen' vgl. mhd. knoche 'Knochen, Knorren', dt. Knochen, Knoten (Kluge, DtEtWb.18).



    Bibliográfia
    • N.Sebestyén: ALH 3: 304 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 11: 183, 196 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • N.Sebestyén: NyK 53: 35
    • Rédei: NyK 69: 167 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.