Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pućɜ-rɜ- FU    '(ki)nyom, (ki)facsar'  de '(aus)drücken, (aus)pressen'  en 'wring (out), crush (out)'



    UEW № 799 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Nyom. Présel


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn puserta- 'drücken, klemmen'
     
    észt puserda- 'quetschen, mit der Hand drücken od. reiben, ringen'
     
    udmurt/votjákSpi̮ǯ´i̮rt- 'ausringen, auswinden (z.B. die Wäsche), ausdrücken, auspressen'
    Jpi̮źi̮rt- 'ausringen, auswinden, ausdrücken ,auspressen'
    Kpə̑źə̑rt- 'ausringen, auswinden (z.B. Wasser), ausdrücken, auspressen'
     
    komi/zürjénSpi̮ʒ́i̮rt- 'ausdrücken, auspressen (Wasser, z.B. aus der Wäsche)'
    Ppiʒ́i̮rt- 'ausdrücken, auspressen (Wasser, z.B. aus der Wäsche)'
    POpiʒ́ѳrt- 'auspressen'
     
    hanti/osztjákVKposər- 'an die Brust drücken'Ostjakisches: 743
    DNpĕťər- 'in den Händen drücken, pressen'< komi/zürjén
    DNpĕťərt- 'in den Händen drücken, pressen, zsammenpressen'< komi/zürjén
    Krpusər- 'in den Händen zusammendrücken (Weißbrotteig, ein brennendes Kleidungsstück u. a.)'Ostjakisches: 743
     
    manysi/vogulPpɑ̄śərt- 'auspressen'< komi/zürjén
     
    magyar facsar- 'winden, drehenMNSz HHC


    Magyarázat

    Syrj., wotj. t und finn. ta sind Verbalsuffixe.

    Das deverb. Verbalsuffix * ist wahrscheinlich schon in FU Zeit an den Stamm getreten.

    Onomat.

    S. auch *puńća- ~ *puća- 'drücken' FU.

    Das von mehreren Forschern (MUSz. 481; Setälä: FUF 2: 231; Wichmann: FUF 11: 223; Moór: ALH 2: 62) hierzu gestellte tscher. KB pəzər-, pəzərt- 'zudrücken, zusammendrücken, pressen' gehört wegen des palatalen Vokalismus nicht zu dieser Etymologie.



    Bibliográfia
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 11: 223 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 152, 32: 56 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 481 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: Nyr 14: 63 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 76
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.