Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pola FU U   'bogyó'  de 'Beere'  en 'berry '



    UEW № 789 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Növényfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn puola 'Preiselbeere'
     
    észt poolas 'Preiselbeere'dial. pohlas
     poolakas 'Preiselbeere'dial. pohlakas
     
    komi/zürjénSpul 'Preiselbeere'
    POpul 'Preiselbeerenstrauch'
     
    manysi/vogulKUpol 'Beere'WV: 187
    Ppul 'Beere'WV: 187
    Sopil 'Beere'WV: 187
     
    magyar bogyó 'Beere'
    regbogya 'Beere'
    regbugya 'Beere'
    regbolyó 'Beere'
    regbajó 'Beere'
    AltBolot 'Beere'TelK: 210: 1525
     
    ? szölkupTapalk͔ong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    TaUpålqoq 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Typalkoq 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Npalgok 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Npălgók 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'
    Kepălgong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Kepalgong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar ó és szölkup ŋ, k képzők.

    A magyar gy — amint erre az ómagyar bolo-, nyj. bolyó, bojó, bogya, bugya alakváltozatok is utalnak — *lĺ gy hangváltozás eredménye. A szó eleji b- a szó belseji zöngés mássalhangzó hatására a *p hangból keletkezett. A magyar szó a magyar nyelv külön életében vált hangutánzó/hangfestő jellegűvé.

    A vogul So. pil szó magánhangzója szabálytalan.

    A szölkup szó csak akkor tartozhat ide, ha a szóbelseji k, g elemei képzők, és nem az eredeti *lk mássalhangzó-kapcsolat folytatásai.



    Bibliográfia
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Ahlqvist: MSFOu 2: 45 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 143 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Munkácsi: NyK 27: 163 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NytudÉrt 38: 12 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 76
    • Uotila: SyrjChr 140 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Kalima: Vir 1906: 55 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.