Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pola FU U   'bogyó'  de 'Beere'  en 'berry '



    UEW № 789 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Növényfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn puola 'Preiselbeere'
     
    észt poolas 'Preiselbeere'dial. pohlas
     poolakas 'Preiselbeere'dial. pohlakas
     
    komi/zürjénSpul 'Preiselbeere'
    POpul 'Preiselbeerenstrauch'
     
    manysi/vogulKUpol 'Beere'WV: 187
    Ppul 'Beere'WV: 187
    Sopil 'Beere'WV: 187
     
    magyar bogyó 'BeereMNSz HHC
    regbogya 'BeereMNSz HHC
    regbugya 'BeereMNSz HHC
    regbolyó 'BeereMNSz HHC
    regbajó 'BeereMNSz HHC
    AltBolot 'BeereMNSz HHCTelK: 210: 1525
     
    ? szölkupTapalk͔ong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    TaUpålqoq 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Typalkoq 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Npalgok 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Npălgók 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'
    Kepălgong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'MSFOu: 49:143 (Donner)
    Kepalgong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'


    Magyarázat

    Ung. ó und selk. ŋ, k sind Ableitungssuffixe.

    Ung. gy ist — wie auch die Varianten altung. bolo-, dial. bolyó, bojó, bogya, bugya beweisen — das Ergebnis eines Lautwandels *lĺ gy. Das anlautende b- ist unter dem Einfluß des inlautenden stimmhaften Konsonanten aus *p entstanden. Das ung. Wort nahm im Sonderleben des Ung. onomat. Charakter an.

    Der Vokal des wog. So. pil ist unregelmäßig.

    Das selk. Wort kann nur dann hierher gehören, wenn auch seine inlautenden Elemente k, g Ableitungssuffixe sind und nicht die Fortsetzungen der ursprünglichen Konsonantenverbindung *lk.



    Bibliográfia
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Ahlqvist: MSFOu 2: 45 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 143 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Munkácsi: NyK 27: 163 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NytudÉrt 38: 12 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 76
    • Uotila: SyrjChr 140 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Kalima: Vir 1906: 55 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.