Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ćuγɜ (ćukɜ), śuγɜ (śukɜ) FU    'szú'  de 'Holzwurm'  en 'woodworm'



    UEW № 73 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? mari/cseremiszKBšəγə 'Holzwurm'
    Mšüγü̆ 'Holzwurm'
     
    udmurt/votjákSč́ej: pi̮-č́ej 'Holzwurm'pi̮ 'Baum, Holz'
    Spi̮č́ej 'Holzwurm'URS
     
    komi/zürjénSćej: pu-ćej 'Holzwurm, Raupe'pu 'Baum, Holz'
    Vće̮j: pu-će̮j 'Holzwurm'pu 'Baum, Holz'
    Pćej: pu-ćej 'Holzwurm'pu 'Baum, Holz'
     
    hanti/osztjákVsoγ 'Baumwurm, Blattwurm'OL: 217
    DNsȧw 'Baumwurm, Blattwurm'
    Osăw 'Baumwurm, Blattwurm'
     
    manysi/vogulKsåu 'szú; Holzwurm'NyK: 25:184 (Munkácsi)
     
    magyar szú 'Borkenkäfer, HolzwurmMNSz HHCAkk. szút, szuvat
    regszó 'Borkenkäfer, HolzwurmMNSz HHC
    regszuh 'Borkenkäfer, HolzwurmMNSz HHC
    regszuj 'Borkenkäfer, HolzwurmMNSz HHC


    Magyarázat

    Die unregelmäßige Lautentsprechung wotj. und syrj. e, (< urperm. *ε) kann mit den umgebenden palatalen Konsonanten und vielleicht auch damit erklärt werden, daß das Wort in Zusammensetzungen in nicht-erster Silbe steht.

    Beke (FUF 22: 118) hält das tscher. Wort für die Übernahme des tschuw. šəgə. Das ist ein Irrtum, das tschuw. Wort kommt im Gegenteil aus dem Tscher. (Räsänen: FUF 26: 142; Lakó: NyK 59: 215).

    Sam. jur. tuhu 'Made in verdorbenen Speisen, Fischen usw.', tu 'Wurm in verfaulten Fischen', selk. cuk, čuk, tuk, ťuk 'Wurm', kam. thüʔ id. kann im Gegensatz zu Setälä (FUFA 12: 48; JSFOu. 30/5: 51) wegen seines ursprünglichen anlautenden *č nicht hierher gestellt werden.

    Paasonen (Beitr. 144) hat das sam. selk. šǖ, 'Schlange' mit der obigen Wortfamilie verglichen. Das ist nicht akzeptabel. Das selk. Wort s. unter *kije (*küje) 'Schlange' U.



    Bibliográfia
    • Bereczki: ALH 31: 317 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 144 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Munkácsi: Ethn 4: 165, 265, 293 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Setälä: FUF 2: 250 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Äimä: MSFOu 45: 54 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 314 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Halász: NyK 23: 276 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 25: 184, 26: 12 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 6: 426 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Patk 131
    • s-Laute 47.00
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 590 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 157 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.