Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kije (küje) U    'kígyó'  de 'Schlange'  en 'snake'



    UEW № 302 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kyy 'Schlange'
     
    észt küü-uss 'Blindschleiche; Anguis fragilis'uss 'Schlange, Schleiche'
     
    mordvinEkuj 'Schlange'
    Eguj 'Schlange'
    Ekju 'Schlange'
    Ekijov 'Schlange'
    Mkuj 'Schlange'
     
    ? mari/cseremiszKBkəškə 'Schlange'
    Ukiške 'Schlange'
    Bkiške 'Schlange'
     
    udmurt/votjákSki̮j 'Schlange'
    Kkə̑j 'Schlange'
    Gkı̣̑j 'Schlange'Wichm [wotj]
     
    magyar kígyó 'Schlange'
    regkíjó 'Schlange'ÚMTsz
    regkíjő 'Schlange'
    regkínyó 'Schlange'
    regkégyó 'Schlange'
     
    nyenyecNjśījet 'Wasserinsekt'Juraksamojedisches: 445
     
    szölkupTašü 'Schlange'Erd
    Nšý 'Schlange'
    Nsyy 'Schlange'
    Kesyy 'Schlange'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar ó és nyenyec t képzők.

    A cseremisz szó csak akkor tartozik ide, ha ške eleme képző.

    A mordvin kuj szónak palatális előzménye is lehetett, vö. mordvin juv 'kalászszálka, pelyva' ~ finn jyvä 'gabona', mordvin E šušmin, M šušma 'fagyott jégtakaró' ~ finn hy(y)hmä 'hókása, latyak'.

    A magyar kígyó 'kígyó' a *kȣ > *χȣ > *hangváltozás lezárulása után más vegyes hangrendű szavak analógiájára válhatott palatálisból vegyes hangrendűvé. A palatális (nyj.) kíjő újabb kori alakulat.

    A nyenyec szavak jelentéséhez vö. még lív (Kett., LivWb. 449) ùi̯ska, ūśka 'kígyó' ~ 'féreg', osztják (204) DN mĕγχɑ̆rwojə 'kígyó' ~ 'féreg'.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 192-3 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beke: EK 19: 199 = Eesti Keel. 1–19, Tartu 1922–1940.
    • Toivonen: FUF 22: 139 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 30: 48 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 37 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 33, 67, 149 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 49 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Paasonen: KSz 5: 158 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Fábián: MNyszet 1: 86, 2: 215, 5: 186, 6: 109 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Hajdú: MSFOu 125: 55 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 261 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 6: 388 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: Nyr 69: 39 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Sauvageot: Rech 97 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 52
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 79 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.