Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kije (küje) U    'kígyó'  de 'Schlange'  en 'snake'



    UEW № 302 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kyy 'Schlange'
     
    észt küü-uss 'Blindschleiche; Anguis fragilis'uss 'Schlange, Schleiche'
     
    mordvinEkuj 'Schlange'
    Eguj 'Schlange'
    Ekju 'Schlange'
    Ekijov 'Schlange'
    Mkuj 'Schlange'
     
    ? mari/cseremiszKBkəškə 'Schlange'
    Ukiške 'Schlange'
    Bkiške 'Schlange'
     
    udmurt/votjákSki̮j 'Schlange'
    Kkə̑j 'Schlange'
    Gkı̣̑j 'Schlange'Wichm [wotj]
     
    magyar kígyó 'SchlangeMNSz HHC
    regkíjó 'SchlangeMNSz HHCÚMTsz
    regkíjő 'SchlangeMNSz HHC
    regkínyó 'SchlangeMNSz HHC
    regkégyó 'SchlangeMNSz HHC
     
    nyenyecNjśījet 'Wasserinsekt'Juraksamojedisches: 445
     
    szölkupTašü 'Schlange'Erd
    Nšý 'Schlange'
    Nsyy 'Schlange'
    Kesyy 'Schlange'


    Magyarázat

    Ung. ó und jur. t sind Ableitungssuffixe.

    Das tscher. Wort gehört nur dann hierher, wenn sein Element ške ein Ableitungssuffix ist.

    Mord. kuj kann auch einen palatalen Vorgänger gehabt haben, vgl. mord. juv 'Acheln, Spreu' ~ finn. jyvä 'Korn', mord. E šušmin, M šušma 'gefrorene Eisdecke' ~ finn. hy(y)hmä 'Schneebrei, Schneematsch'.

    Im ung. kígyó 'Schlange' mag nach Abschluß des Lautwandels *kȣ > *χȣ > *in Analogie zu anderen gemischtvokaligen Wörtern der palatale Vokalismus zu einem gemischten Vokalismus übergegangen sein. Das palatale (dial.) kíjő ist eine neuere Variante.

    Zur Bedeutung des jur. Wortes vgl. liv. (Kett., LivWb. 449) ùi̯ska, ūśka 'Schlange' ~ 'Wurm', ostj. (204) DN mĕγχɑ̆rwojə 'Schlange' ~ 'Wurm'.




    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 192-3 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beke: EK 19: 199 = Eesti Keel. 1–19, Tartu 1922–1940.
    • Toivonen: FUF 22: 139 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 30: 48 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 37 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 33, 67, 149 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 49 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Paasonen: KSz 5: 158 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Fábián: MNyszet 1: 86, 2: 215, 5: 186, 6: 109 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Hajdú: MSFOu 125: 55 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 261 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 6: 388 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: Nyr 69: 39 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Sauvageot: Rech 97 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 52
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 79 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.