Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ńe̮le (ńōle) U    'nyíl'  de 'Pfeil'  en 'arrow '



    UEW № 622 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn nuoli 'Pfeil'Gen. nuolen
     
    észt nool 'Bogen, Pfeil'Gen. noole, nooli
     
    számi/lappLnjuolla 'arrow'
    Nnjuollâ 'arrow'
    Notńuoll 'arrow'Kuollan: 1121
    Kldńūll 'arrow'Kuollan: 1121
     
    mordvinEnal 'Pfeil'JSFOu: 61.3:47 (Ravila)
    Mnal 'Pfeil'JE
     
    mari/cseremisz nölö 'костяной наконечник для стрелы'MRS
     nölpikš 'стрела с костяным наконечником'
    Cnölö 'костяной наконечник для стрелы'
    Cnölö-pikš 'костяной наконечник для стрелы'
     
    udmurt/votjákSńil 'flacher Pfeil'
    Sńe̮l 'flacher Pfeil'
    Sńel 'flacher Pfeil'
    Jńȯw 'Pfeil'FUF: 15: 10, 36 (Wichmann)
     
    komi/zürjénSńi̮l 'Pfeil'
    Pńe̮v 'Pfeil'
    POńùl: gѳm ńùl 'Blitzstrahl'
     
    hanti/osztjákVńal 'Pfeil'OL: 88
    DNńot 'Pfeil'
    Ońal 'Pfeil'OL: 88
     
    manysi/vogulTJńēl 'Pfeil'WV: 98
    KUńāl 'Pfeil'
    Pńēl 'Pfeil'WV: 98
    Sońāl 'Pfeil'
     
    magyar nyíl 'PfeilMNSz HHCAkk. nyilat
     
    nyenyecOtūń-ńi 'Flinte, Gewehr'Juraksamojedisches: 498
     
    enyec тy-ни 'Flinte, Gewehr'Janhunen, SW: 108
     
    szölkupČaqāsə-ńī 'nuoli, jolla lintuja ammutaan; Pfeil, mit dem auf die Vögel geschossen wird'qāsə, qās 'siperialainen näätä, колонок'Vir: 1950:107 (Donner-Joki)
     
    kamassz nié 'Pfeil'Klapr [sam]
     ńa 'Kugel'
     
    kojbál не 'стрела, пуля'JSFOu: 59.1: 48 (Spasskij)
     
    mator ней 'копейцо у стрелы, пуля'Janhunen, SW: 109
     
    karagassz néimä 'Pfeil'MSFOu: 64:44 (Klapr.-Donn.)
     
    tajgi néi 'sagitta'Helimskij: NyK 88:141
     njö́li 'Pfeil aus Knochen'Helimskij: NyK 88:141


    Magyarázat
    Vgl. ? alt.: ma.-tung. *ńörü  'Pfeil', tung. ńur , ma. niru .


    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 78, 163, 208-9, 216 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 477, 651 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 40, 299 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 63, 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Steinitz: FgrVok 37, 58 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Wichmann: FUF 15: 10, 35 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Lehtisalo: FUF 21: 15 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 33 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 72 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 416 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 459 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: NyK 39: 262 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Helimskij: NyK 88: 141 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 19, 71 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Lindström: Suomi 1852: 65
    • Janhunen: SW 109 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 940 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 165 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Gyarm: Voc