Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ćerɜ FU    'szürke'  de 'grau'  en 'grey'



    UEW № 62 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Színek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    udmurt/votjákSӡ̌́ar 'Morgendämmerung'
    Sʒ́arekti̮- 'verbleichen, blaß werden'MSFOu: 65:34 (Wichmann mitg. Uotila)
    Jʒ́ar 'Morgendämmerung'MSFOu: 65:34 (Wichmann mitg. Uotila)
    Kźar 'Morgendämmerung'
     
    komi/zürjénSʒ́or 'grau grauhaarig'
    Pʒ́or 'grau grauhaarig; unreif (Beere)'
    POʒ́o·riʒ́ 'недоспелый, недозрелый (о ягоде)'
     
    manysi/vogulKsir 'Dämmerung, Abendgrauen, Morgen, Tagesanbruch'
    Pšir 'Dämmerung, Abendgrauen, Morgen, Tagesanbruch'VNGy: 2: 0231, 697
    Nsēri 'Dämmerung, Abendgrauen, Morgen, Tagesanbruch'
     
    magyar szűr 'Bauernmantel, GrobtuchmantelMNSz HHC
     szürke 'grau,MNSz HHC
    Altszir 'grau; braun, tiefschwarzMNSz HHC
    Altzyr 'grauMNSz HHC BesztSzj. 1380-1410
    Altzir 'grauMNSz HHC SchlSzj. 1400-1410
    Altzewrke 'grau; braun, tiefschwarzMNSz HHCOklSz 1538


    Magyarázat

    Ung. ke ist ein Ableitungssuffix.

    Ung. szűr 'Bauernmantel, Grobtuchmantel' ist aus Zusammensetzungen wie szűrköpönyeg, szűrcsuha, szűrguba, worin es ursprünglich die Farbe einer Tuchsorte bezeichnete, selbständig geworden. Die Herleitung des Wortes aus dem Slawischen (Tagányi: Századok 27: 323) — vgl. tschech. šer 'grobes, graues Tuch' — ist nicht akzeptabel (Kniezsa, SzlJsz. 1/2: 955).

    Die Herleitung des ung. Wortes szürke 'grau' aus dem Türk. (Pais: MNy. 31: 336) — vgl. tob.-tat. sur 'blaugrau', kas.-tat. so̭ro̭ 'grau' — ist wegen der velaren Vokale des türk. Wortes nicht akzeptierbar.

    Das von mehreren Forschern (MUSz. 321; VglWb. 677; Genetz: JSFOu. 16/3: 2; Wichmann: FUF 11: 279; ESK) hierher gestellte lapp. čuorggad, čurggis 'canus', ostj. sur 'grau' gehört wegen des velaren Vokals der ersten Silbe nicht hierher.



    Bibliográfia
    • ÁKE 538 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 11: 279 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Genetz: JSFOu 16/3: 2 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 321 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Uotila: SyrjChr 72 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 677 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 80 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.