Uralonet

arwa (arγa) FU 'ár, érték' de 'Preis, Wert' en 'price, value'

UEW № 26 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Preis

Set of correspondences


Finnish		arvo 'Wert, Ansehen; Mutmaßung'
		arvaa- 'ungefähr schätzen, mutmaßen, raten, erraten, vermuten'
		arvele- 'meinen, vermuten, glauben, überlegen'

Estonian		aru 'Zahl, Rechnung, Berechnung, Verhältnis, Art und Weise'	Gen. arvu
		arva- 'denken, meinen, schätzen, urteilen, vermuten, erachten'
		arv 'Zahl, Rechnung, Berechnung, Verhältnis, Art und Weise'

Saami/Lappish	N	ar'vâli- 'think, think so'
	N	ar'vedi- 'understand, understand how so; guess'
	N	ar'vo -rv- 'value, significance; importance'		< Finnish

? Mordvin	E	aŕće- 'denken, gesinnt sein'
	E	aŕśe- 'denken, gesinnt sein'
	M	aŕśe- 'denken, gesinnt sein'

? Komi/Zyryan	Lu	artal- 'berechnen, schätzen, veranschlagen'
	S	artal- 'bedenken, überlegen, erwägen meinen, annehmen, zählen, berechnen'

? Khanty/Ostyak	O	ȧrtȧlə- 'prüfen, befühlen, betrachten, sich erkundigen'		< Komi/Zyryan
	N	artat- 'nachsinnen, überlegen'		< Komi/Zyryan

? Mansi/Vogul	P	ārtlākt- 'einander fragen'		< Komi/Zyryan
	So	ārtal- 'untersuchen, prüfen; mutmaβen'		< Komi/Zyryan

Hungarian		ár 'Preis'
		áru 'Ware'
	Alt	arrus 'Preis'
	Alt	arra 'Preis'

Commentaries

< ? ieur.: skr. arghá- , sogdisch. 'rγ , osset. ar 'Wert, Preis'.

Das mord. und das syrj. Wort kann nur dann hierher gehören, wenn die Elemente ć, ś, t Ableitungssuffixe sind. Die ursprüngliche Stammesalternation áru ~ árr- im Ung. läßt sich aus *rγ (< *rγ od. *rw) erklären.

Bibliography

ÁKE 136 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Sajn: Dem 68 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Kalima: Hirt-Festschr 2: 203 = Germanen und Indogermanen. Volkstum, Sprache, Heimat, Kultur. Festschrift für Herman Hirt. Hg. von Helmut Arntz. 1–2. Heidelberg 1936 (Indogermanische Bibliothek. II. Abt., XV. Bd.).
Lakó: MNy 43: 34 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Honti: MNy 81: 146 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Harmatta: MőT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
Wiklund: MSFOu 10: 137 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Joki: MSFOu 151: 251 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 747 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 14
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.