Uralonet

arɜ (urɜ) Ug 'éle, széle vminek, oldal, irány' de 'Kante, Seite, Richtung' en 'edge, side, direction'

UEW № 1724 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


hanti/osztják	V	ur 'Kante, scharfer Rand'	Ostjakisches: 71
	V	ur: jöŋki ur 'Eiswall'	Ostjakisches: 71
	Trj	ur 'Art, Weise'	OL 128
	J	ur 'Seite, Rand, Ecke'	OL 128
	DN	ür 'Kante, scharfer Rand, Riefe; Landrücken, Höhenzug, bewaldeter Hügel, Wald, höherliegender trockener Boden inmitten eines Sumpfes'	Ostjakisches: 71
	Ko	ür 'Seite, Rand, Ecke'
	O	wur 'Kante, Grat (der Stopfnadel, der Eispicke, des Spießeisens; mit Wald bewachsenes (etwas über die Umgebung hinausgehendes) Gelände'	Ostjakisches: 71
	O	wur 'Art, Weise; Ursache'	OL 128

manysi/vogul	TJ	or 'Bergrücken, Landrücken'	WV 119
	T	o̰r 'Seite, Gegend, Richtung; Ursache, Sache; Art, Weise'	ÁKE: 138
	K	vo̰r 'Seite, Gegend, Richtung; Ursache, Sache; Art, Weise'	ÁKE: 138
	KU	or 'Art'	MSFOu: 127:159 (Kannisto, mitg. Liimola)
	KU	or 'Bergrücken, Landrücken'	WV 119
	P	wur 'Bergrücken, Landrücken'	WV 119
	LM	ur 'Seite, Gegend, Richtung; Ursache, Sache; Art, Weise'	ÁKE: 138
	So	ur 'Bergrücken, Erdrücken; Rand, Kante, Seite; Art, Weise'	MSFOu: 114:449 (Kann mitg Liim)
	So	ur 'Bergrücken, Landrücken'	WV 119

magyar		iránt 'gegen, gegenüber; hinsichtlich, bezüglich, betreffs;'
	reg	aránt 'in der Richtung'
	reg	ëránt 'inder richtung'
	ÚESz.	iránt

Magyarázat

A magyar t lokatívuszrag, az n ~ ny (vö. a nyelvújítási irány 'irány' ~ arány 'viszony, arány; mérték; (nyj.) irány' alakokkal) denominális névszóképző.

A némely obi-ugor nyelvjárásban található szó eleji w hang másodlagos.

A magyarban az aránt alak a régebbi, amelyből a-á > i (ë)-á elhasonulással keletkeztek az iránt, (nyj.) eránt változatok.

Az eredeti 'szél, szegély, oldal' jelentés az obi-ugor szavakban 'szél, él' → 'magasabban fekvő száraz talaj egy mocsár vagy a part közepén' → 'ua., erdővel benőtt, a környezetéből valamennyire kimagasló, kiemelkedő terület' jelentéssé változhatott.

Toivonen (FUF 20: 141) az obi-ugor szavakat 'hegygerinc ...' jelentésük alapján a finn vuori 'hegy' stb. szóval vonta össze, azonban ez az egyeztetés nem fogadható el. Lásd *we̮re (wōre) 'hegy' FU, ? U.

Az obi-ugor szavak votják vord- 'nevel, felnevel, táplál' és zürjén verd- 'etet, táplál' szavakkal való egyeztetése (Uotila: SyrjChr. 174, FUF 26: 184) sem hangtani, sem jelentéstani szempontból nem fogadható el. A permi szavakhoz lásd *wortɜ- 'táplál, felnevel' FP.

Bibliográfia

ÁKE 138 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Steinitz: DEWO 159, 161 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
Vértes: MNy 62: 315 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 820 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Szilasi: Nyr 24: 290 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.