Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. emä U    'anya, nő (fn)'  de 'Mutter, Weib'  en 'mother, woman'



    UEW № 134 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn emä 'Weibchen; Mutter, Gebärmutter'
     emäntä 'Hausmutter, Wirtin'
     emäsika 'Sau'sika 'Schwein'
     
    észt ema 'Mutter; Gebärmutter'
     
    számi/lappSjì·èmie 'Gebärmutter'< finn
    Liemē ~ ɑ̄mē 'von Anfang an, von Natur, seit altersher, seit langem, seit früher'
    N*æbme 'helt fra fødselen av; von der Geburt an'
    Nǣm-: ǣmest 'helt fra fødselen av; von der Geburt an'
    Nǣmee-lii'ke 'huden på nyfødt barn; die Haut des neugeborenen Kindes'
    Tjĭemme 'ahkion emäpuu; Kiel des Rentierschlittens'< finn
     
    magyar em: embër 'MenschMNSz HHC
    regemse 'SauMNSz HHC
    regem: embër 'MannMNSz HHC
    regeme 'SauMNSz HHCAkk. emét
    Alt 'WeibchenMNSz HHC
     
    nyenyecOńeb́e 'Mutter'Juraksamojedisches:321
    Njńem̥e 'Mutter'Juraksamojedisches:321
     
    enyecChɑ̄ 'Mutter'JSFOu:58/1:12 (Donner-Joki)
     
    nganaszan ńame 'Mutter'
     
    szölkupTurē̮mi̮ 'Mutter'MSFOu:122:319 (Lehtisalo)
    TaUämä 'Mutter'DonnMskr
    Tyäwä 'Mutter'DonnMskr
    Keawa 'Mutter'Px1Sg. eweuDonnMskr
     
    kojbál имада 'Mutter'Pall
     
    mator ima-m 'Mutter'Klapr [sam]
     
    tajgi emme 'Mutter'Beitr:13
     ima-m 'Mutter'


    Magyarázat

    Vgl. juk. eme·i 'Mutter'; alt.: tschuw. ama (< ämä) 'Weibchen von Tieren, Mutter'; kirg. emä 'die Alte'; mong. eme 'Frau'; ma.-tung. eme .

    Das auslautende e in ung. eme ist entweder Px3Sg. oder Diminutivsuffix.

    Ung. embër s. noch unter *pojka 'Knabe, Sohn' FU und *irkä (*ürkä)  'Mann, Sohn, Knabe' FU.

    Lallwort.

    Wog. oma 'мама' (SKES mit ?), das wahrscheinlich ursprünglich ein Lallwort war, gehört wegen seiner ursprünglichen velaren Vokale nicht hierher.



    Bibliográfia
    • Hajdú: ALH 4: 45 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 12 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: JukUr 76 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Wiklund: MSFOu 10: 173 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 783 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 455 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 55: 83 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Strahlmann 241 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
    • Castrén: Suomi 1845: 181
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Angere: UrJukFr 128 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
    • Castrén: Versuch 78 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Räsänen: Vir 1947: 164 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.